Elő-Alpok

Ausztriában tulajdonképpen két helyen találkozhatunk az Elő-Alpok jellegzetes vidékével: a jelentősebb és nagyobb északi síkság és dombvidék az Alpok északi pereme és a Cseh hegység, illetve a Duna között terül el, vagyis a salzburgi Flachgautól a felső-ausztriai Innviertelen, Traunviertelen és Hausruckviertelen, valamint az alsó-ausztriai Mostviertelen át egészen a Tullnerfeld medencéig terjed. A délkeleti Elő-Alpokhoz dél Burgenland dombhátai és a Kelet-stájer  dombvidék tartozik.

A földtörténeti őskorban az Elő-Alpok vidékén 5000 méter vastag, hatalmas mennyiségű üledékréteg rakódott le agyagból, homokból és kavicsból, és olyan nagy kiterjedésű kőtáblák képződtek, mint például a Traun-Enns tábla. Az Elő-Alpok vidéke végleges formáját a jégkorban nyerte el, ma termékeny földterületnek számít, amely különösen északon ideális feltételeket kínál a gyümölcstermesztéshez és a gyümölcsborkészítéshez. Ennek megfelelően a táj képét nagyrészt a paraszti élet- és településformák határozzák meg.

Északi Elő-Alpok
A felső-ausztriai Traunviertel régióban, a Traun folyó vonzáskörzetében a négyszögletű parasztgazdaságok dominálnak, amelyek jellemzője, hogy a gazdasághoz tartozó négy épületrész veszi körül a közös belső udvart. Ezzel szemben a négyoldalú parasztgazdaságnál a belső udvart nem feltétlenül épületrészek határolják, ez lehet kerítés vagy fal is. Ezt a gazdaságforma elsősorban az Innviertelre (Felső-Ausztria) jellemző. A Mostviertel, az északi Elő-Alpok egy további jelentős régiója az itt termő almából és körtéből előállított gyümölcsborról kapta a nevét.

Keleti Elő-Alpok
Az Alpok keleti peremvidékén, a Leitha-hegységtől kezdődően a Dél-burgenlandi és Alsó-stájer dombvidéket, valamint a Kelet-stájer dombságot foglalja magában az Elő-Alpok vidéke. Az osztrák viszonylatban különösen enyhének nevezhető klíma ideális feltételeket teremt a bortermeléshez. A régió egy további specialitása a tökmagolaj. Ezenkívül Kelet-Stájerországban található még Ausztria legjelentősebb almatermő vidéke. Az itt szüretelt almát vagy étkezésre vagy pedig gyümölcsbor készítésre használják fel.

A Kelet-Stájerországban és a határos Dél-Burgenlandban található termálvidék a számtalan gyógyforrásnak és a kedvező klímának köszönhetően nagyon kedvelt üdülőrégió – nemcsak az osztrákok, hanem a szomszédos országok lakói is szívese látogatnak el ide. A szelíd, inkább lankás formákat öltő dombvidéken tehát a forró források, valamint a jó minőségű gyümölcsök és borok jelentik a fő vonzerőt. A térség az északon található Joglland hegyhátaitól a Kelet-stájer dombvidéken át egészen az osztrák-magyar-szlovén határon fekvő dombságig terjed.