Navigáció Tartalom Ausztria címszavakban

Fertő tó, a napfényes strand

A Fertő tó Európa legnyugatabbra fekvő sztyeppés tava és egyben a legnagyobb tó Ausztriában. A régió és az azonos nevű Nemzeti Park szintén a Világörökség részét képezik.

Szörfözés a Fertő tavon
A Fertő tó – nádassal borított sekély vizű, partközeli részét is beleszámítva – 36 kilométer hosszú, 12 kilométer széles, csupán másfél méter mély és vize enyhén sós, a hőmérséklete nyáron akár a 30 fokot is elérheti. A „Bécsiek tengere” télen rendszerint befagy, ezáltal kedvelt találkozóhelye a korcsolyázás, a jégvitorlázás és a jégszörfözés szerelmeseinek.

A tó környéke Ausztria legmelegebb régiója. A vidék évi 60 forró nyári nappal és 250 napos termékeny periódusával ideális feltételeket kínál a szőlőtermesztéshez és borászathoz, az itt élő növényzetnek és az állatvilágnak. A tó keleti partja Európa egyik legszelesebb területének számít, ezen belül is a déli széljárás miatt kedvelt találkozóhelye a vízisportok szerelmeseinek.

A Fertő tó 13 000 évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak idején keletkezett. Eredetileg ezen a földsávon mindenütt ritkás tölgyfaerdő állt, amelyet elsőször az emberek irtottak, később a vízelvezetés és a legeltetés vezetett a mai sztyeppeszerű pusztaság kialakulásához. A tavat a Wulka folyó, illetve földalatti talajvízforrások, melegvízforrások és a csapadék táplálják. Ezek a vízforrások mégsem mindig elegendőek, így a nagymértékű párolgás következtében 1865 és 1871 között a Fertő tó teljesen kiszáradt. Az Einserkanal csupán 100 éve szabályozható és néhány év óta gondolkoznak azon a lehetőségen is, hogy a vizet a Duna-csatornából vezessék ide.

Az állatok paradicsoma
A Fertő tó környéki állatvilág lenyűgöző sokfélesége már régóta foglalkoztatja a biológusokat. Emiatt 1954-ben létrehozták az első megfigyelőállomást, majd 1993-ban megalakult a Magyarország területére is átnyúló „Fertő-Hanság Nemzeti Park”, amely az osztrák részen több mint 90 négyzetkilométernyi területet ölel fel.  

A Nemzeti Park egyik legismertebb része a Seewinkel, a maga 45 sótartalmú állóvizével, amelyek mélysége 70 cm és a teljes kiszáradás között ingadozik. Itt és a lapos magyar Hanság területén szürke marhákat, vízi bölényeket, szamarakat, mangalicákat és egy ritka ázsiai vadlófajtából mintegy fél tucatot (Przewalski-ló) csodálhatnak meg a látogatók. A tavat körülölelő majd 5 kilométer széles nádas számos állatfajtának biztosít életteret. A tó legtöbb halfajtája a nádasban neveli fel utódait, illetve itt is él, mint például a csuka és a harcsa, ezenkívül több mint 300 madárfajnak nyújt ideális táplálkozási, pihenő és költőhelyet.