A XX. század

Mozgalmas idők
A soknemzetiségű államban a feszültségek 1914-ben, az osztrák trónörökös Ferenc Ferdinánd szarajevói merényletében csúcsosodnak ki, amely egyben az első világháború kiváltó oka is. Ferenc József császár 1916-ban meghal, Ausztria pedig a háborút követően 1918-ban köztársasággá válik. A rendkívül nehéz gazdasági helyzet, valamint a keresztényszocialisták és a szociáldemokraták közötti politikai ellentétek jellemzik ezt az időszakot, amelynek lezárását az 1934 februárjában kitörő polgárháború vet véget. Az 1934-es májusi alkotmánnyal Engelbert Dollfuß kancellár létrehoz egy önálló rendi államot. Ez év júliusában az osztrák nemzeti szocialisták puccsal próbálkoznak, amelyet ugyan sikerül elhárítani, de Dollfuß kancellárt megölik.  1938. március 12-én a német hadsereg bevonul Ausztriába és az országot „keleti védővonalként” beolvasztják Adolf Hitler nemzeti szocialista Német Birodalmába. A második világháború végét követően 1945-ben újra létrejön az Osztrák Köztársaság, de egy évtizeden keresztül még a győztes hatalmak, Nagy-Britannia, Franciaország, USA és Szovjetunió katonai felügyelete alatt marad. 

A XXI. századba
A szövetségesek és Ausztria között született békeszerződés 1955. május 15-i aláírásával és az „állandó semlegesség” kinyilvánításával Ausztria újra függetlenné válik. A keleti blokkot elzáró „vasfüggöny” határán található ország gyorsan a kelet és nyugat közötti forgóponttá válik. A magyarországi 1956-os felkelést és az 1968-as prágai tavaszt követően Ausztria menedéket nyújt a menekülteknek. Nem sokkal ezt követően nemzetközi szervezetek (UNO, OPEC) székhelyévé, valamint jelentős konferenciák és csúcstalálkozók helyszínévé válik. A vasfüggöny 1989/1990-ben hullik le, 1995-ben Ausztria belép az Európai Unióba.