Navigáció Tartalom Ausztria címszavakban
close
Please choose your country:
Or choose your language:

Élményszámba menő borkultúra

Ausztria borvidékein és a helyi borkimérésekben megtapasztalhatjuk a híres osztrák életörömöt – és a borász sajátos humorából is ízelítőt kapunk.

Falkenstein Vineyards © Österreich Werbung / Peter Burgstaller
Ha valóban hihetünk a régi latin bölcsességnek, miszerint borban az igazság, vajon mit árul el az osztrák bor az országról, ahol megtermett a szőlő, a készítőjéről, vagyis a borászról, és azokról, akik élvezettel kortyolják, azaz a helyiekről? Elsősorban azt, hogy tudnak örülni az életnek. Ez biztosan közös az itt élő emberekben.

A borkultúra remek kifejezője a híres osztrák életkedvnek. A számos borkimérés valamelyikében ezt könnyen meg is tapasztalhatjuk: „Ha szeretnénk egy kis időre kipróbálni, milyen is osztráknak lenni, a legjobb módszer, ha betérünk egy borkimérésbe – itt aztán hamarosan azon kapjuk magunkat, hogy legszívesebben bőrnadrágot húznánk” – fogalmaz Heinrich Steinfest, szatíraíró. Valóban, ezek a sajátos kiskocsmák legalább olyan jellegzetes „intézményei” a sokat idézett osztrák kedélyességnek, mint a kávéházak, vagy a klasszikus kisvendéglők.

Mehetünk Grinzingbe, Bécs idilli kiskocsma-negyedébe, de ellátogathatunk Alsó-Ausztria, Burgenland vagy Stájerország bármelyik bortermelő vidékére. A borászok büszkén kóstoltatják velünk a hegy levét és a jellegzetes házi kosztot, közben pedig remek történeteket mesélnek. Roland Girtler, az ismert kultúrantropológus szerint „Az osztrákok az évszázadok során megtanulták, hogyan legyenek szívélyesek az idegenekkel.” Ez a megállapítás különösen igaz a borászokra, akik sajátosan önironikus humorukkal is azt az érzést erősítik meg bennünk, hogy könnyedén veszik az életet. Bár az is lehet, hogy csak jól értenek ahhoz, hogyan fókuszáljanak az élet nehézségei helyett a pozitívumokra.

Bár elterjedt klisé, hogy a vendéglátók dalra fakadva népdalokat énekelnek, ez ritkán fordul elő, és biztosan nem spontán. Annál inkább számíthatunk rá, hogy kellemes nyári estéken a borász beinvitál pincéje hűvös mélyébe, és lelkesen mesél a „nemes nedűről”, hiszen senki sem ismerheti jobban saját borai – és olykor szinte minden egyes tőke – történetét, mint a gazda. A bortermelő régiókban a vidék is elragadó: Wachau szőlőhegyeiről a Duna-völgy felé tekintve varázslatos panoráma tárul elénk, de hasonló idilli táj fogad, ha a Dél-Stájerországi borutak valamelyikén barangolunk. Közelebbről megismerve a szőlő- és a bortermelés történetét, elmerülve a táj szépségeiben, egészen más érzés belekóstolni a csillogó nedűbe – és talán a helyiek életkedve ránk is átragad.

Ausztria borkultúrája egyet jelent a jó kedélyű emberekkel, csodálatos tájakkal és titokzatos borospincékkel.


 

INFÓ: Bor-idill 

A bortermelő régiók jól tükrözik az osztrák mentalitást, ami leginkább a helybéliek könnyedségében érhető tetten. A szép természetben természetes a jó természet!

Weinviertel, Alsó-Ausztria
A Weinviertel Alsó-Ausztria legnagyobb bortermelő vidéke, és nemzetközi viszonylatban is fogalomnak számít. Csodálatosak az idilli, lankás domboldalak a festői, pincékkel tarkított utcácskákkal, a hangulatos borfalvakkal – de a hírnév az osztrák nemzeti szőlőfajtából készült bornak, a zöldveltelininek köszönhető.
Szőlőfajta: A Weinviertel jellegzetes fajtája, a zöldveltelini a fűszeres-borsos aromájáról ismerhető fel. Az Ausztriában őshonos borszőlőből készült nedű innen indult hódító útjára. Az elmúlt években az osztrák zöldveltelini igazi sikertermékké nőtte ki magát: a világ minden táján keresett exportcikk.
 
Wachau , Alsó-Ausztria
Wachau Európa legszebb folyó menti tájai közé tartozik, ahol a meredek lejtőkön teraszosan kialakított szőlőültetvények egyenes sorai határozzák meg a vidék arculatát. Az impozáns szőlőhegyek között pedig lustán kanyarog a Duna.
Lépten-nyomon idilli borfalvakra bukkanunk, valamint várak, templomok és kastélyok őrzik régi kultúrák emlékét. Nem is csoda, hogy Wachau felkerült a UNESCO világörökségi listájára.
Szőlőfajta: Wachauban a zöldveltelini mellett elsősorban rizling-borokat termelnek. Eredetileg ez a bortermő fajta a németországi Felső-Rajna-vidékről származik, és először a 15. században említik. A Rajna-vidék után a rizlinget a Duna menti domboldalakon is meghonosították. Wachauban a szokatlanul késői szüret miatt különösen érett szemekből készül a kiváló bor.
 
Dél-Stájerország (Steiermark)
Minden túlzás nélkül állítható, hogy ez a táj a szépen megművelt dűlőkkel, az idilli borutakkal, a lenyűgöző panorámával képeslapra illő – sokak szerint Európa legszebb és legvonzóbb bortermelő vidékei közé tartozik. Az ide látogatók szívesen maradnak néhány nappal tovább a tervezettnél: a varázslatos tájjal is nehéz betelni, és aki egyszer megízlelte a friss, zamatos borokat, megtapasztalta a borászok kedvességét, szívesen vissza is tér ebbe a régióba.
Szőlőfajta: Dél-Stájerország Európa azon pontjai közé tartozik, ahol az értékek, hagyományok találkoznak – elég csak a szőlőfajtákat számba venni. A legismertebb a Sauvignon Blanc, mely eredetileg Franciaországban, Loire-ban volt honos. Johann főherceg Muskat-Sylvaner néven azonban már a 19. században betelepítette a stájer vidékre. Manapság az itteni Sauvignon-fajták – teljes joggal – világhírnek örvendenek .
 
Fertő tó, Burgenland
A Fertő tó partjainál, a festői Pannon-síkságon telepített végeláthatatlan ültetvényeken remek, gyümölcsös aromájú szőlőfajták dús fürtjeit érleli a nap. A legismertebb közülük a zweigelt, melyből kiváló vörösbor készül.
Szőlőfajta: A zweigelt osztrák szőlőfajta, és az ország legelterjedtebb vörösbor-típusa. „Születési éve” 1922, és Friedrich Zweigelt nevéhez köthető: ő házasította ugyanis a kékfrankos és a St. Laurent fajtákat.
 
Lajta-hegység, Burgenland
Talán nincs még egy olyan bortermelő vidék, ahol ilyen sokféle bort készítenek. Ha Burgenlandot nyugodtnak gondoltuk, ideje megismerkedni olyan izgalmas borfalvakkal, mint Jois vagy Winden, ahol a szívélyes helybéliek büszkén kínálják a régió remek borait, amilyen a Fehér burgundi vagy a Chardonnay.
Szőlőfajta: A virágos Fehér burgundi a Lajta-hegységben honosodott meg Ausztriában. A fajta eredetileg a francia Burgundiából származik – hosszú és kalandos úton került német, osztrák és olasz borvidékekre. Joggal nevezhetnénk tipikus européernek!

Bécs:
Bécs valószínűleg az egyetlen olyan milliós nagyváros a világon, melyet nem csupán varázslatos táj, de termő szőlőhegyek vesznek körül. A városnak saját bora is van, és hozzá számtalan izgalmas hely, ahol megkóstolhatjuk a hegy levét, ízelítőt kapva a helyiek életvidámságából is: ilyen a borkiméréseiről híres Grinzing kerület, vagy a Kahlberg, ahonnan ragyogó panoráma nyílik a dűlőkre.
Szőlőfajta: A bécsi borászok közül nem nagyon találkozunk olyannal, akinek kínálatában nem szerepel a tradicionális, dűlőházasításból készített Gemischter Satz. A bortípus különlegessége, hogy ugyanarról az ültetvényről egyszerre szüretelt többféle szőlőfajtából készül. A bécsi Gemischter Satz Ausztria nemzetközileg elismert borai közé tartozik.

„A bor örök – az ember múlandó…”
Forrás: „Der alte Sünder”

 

TITKOS TIPP:

Idilli borvidék: Dél-Burgenland
Burgenland déli részén található a tartomány legősibb borvidéke. A grandiózus tájba simuló bortermelő vidék számos különlegessége közül az egyik, hogy az itteni borászok nagy része melléktevékenységként foglalkozik ezzel a szép hivatással. A megtermelt borok nagy részét a régió hangulatos kis borkiméréseiben értékesítik. Ha betérünk egy ilyen borozóba, megkóstolhatjuk a vidék jellegzetes vörösborait, köztük a legfontosabb fajtát, kiváló kékfrankost. Semmi kétség: az idilli borvidék címet Dél-Burgenland mindenképp megérdemli!

Vissza a többi cikkhez