Farsang Ausztriában – őrülten jó!

A farsangi mulatságok középpontjában – annak ellenére, hogy Ausztriában sokan kedvelik a telet – elsősorban a tavasz és a hideg évszak, átvitt értelemben pedig a jó és a rossz közötti küzdelem áll. Épp ezért vannak szép maskarások, úgynevezett „Schönperchten” és vannak gonosz maskarások, úgynevezett „Schiachperchten”. A gonoszak közé tartoznak például a boszorkányok, akikkel mindenhol találkozhatunk, a jók közé pedig többek között az aussee-i farsangból ismert „Flinserl”-ek, akik csillogó ezüstflitterekkel és gazdag díszítéssel ellátott kosztümjeikben a Comedia dell Arte Harlekinjére emlékeztetnek. A díszes „Flinserl”-ek általában húshagyókedden lefátyolozott arccal, csúcsos kalapokban és zenészek kíséretében vonulnak végig a településeken. 

A jó és a rossz örök harca mellett a farsang természetesen a mulatozásról, felszabadult szórakozásról és az életörömről is szól. A karnevál rendkívüli időszaknak számít, ez mindig is így volt. A farsangi szokások nemhiába tartalmaznak számos elemet a népi kultúrából, az udvari álarcosbálokból, valamint kézművesek és céhek késő középkori és újkori bolondos ünnepeiből. A „bolond világhoz” hozzátartozott az erő- és hatalmi viszonyok megfordítása is.  

A rendkívüli, őrült időszaknak természetesen vége is kell, hogy legyen. A számtalan bált és rendezvényt felvonultató farsangi időszak vízkereszttől (január 6.) a húsvét vasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart. A karneváli időszak vége előtt azonban még van két kiemelkedő időpont a naptárban, a „bolondos csütörtök” és a húshagyókedd, amely egyben a farsang lezárását is jelenti. 

A farsangi időszak végét sok helyen egy spontán vagy szervezett keretek között zajló farsangtemetéssel vagy a farsangi bábu elégetésével ünneplik – szimbolikus módon vagy egy medvebábut temetnek el vagy egy szalmabábut égetnek el. Tirolban és Vorarlbergben a farsang a „szikravasárnappal”, a nagyböjt első vasárnapjával ér véget. Ekkor nagy máglyákat gyújtanak meg, egy boszorkánybábut égetnek el és égő fahasábokat görgetnek le a hegyoldalakon. A karnevált követően vége a felhőtlen mulatozásnak, hamvazószerdától, illetve szikravasárnaptól ugyanis a nagyböjt következik egészen húsvétig, legalábbis a mélyen vallásos katolikusok számára.