Navigáció Tartalom Ausztria címszavakban

A horgászat kedvelőinek

Hömpölygő hegyi patakok, árnyékos tavacskák, amelyekben pisztrángok és hegyi lazacok fickándoznak, kristálytisztavizű tavak, melyekben óriás méretű csukák siklanak ...

Horgászat / Mondsee  © Österreich Werbung/ Weinhäupl
Horgászat / Mondsee © Österreich Werbung/ Weinhäupl
Horgászat a Duna-Auen Nemzeti Parkban
Horgászat a Duna-Auen Nemzeti Parkban

... nem meglepő tehát, hogy horgászok körében Ausztriát az egész világon egyedülálló titkos tippként emlegetik. Joggal, hiszen a horgászat kedvelői itt kiváló vízminőségű patakokra, folyókra és tavakra lelhetnek – nem mellékesen lélegzetelállítóan gyönyörű környezetben.

Legyező horgászat
Egy úr áll a kristálytiszta, jéghideg vízben, kaucsuk combcsizmában, könnyű vászoningben és nyári nyakkendőben. Könnyedén, játékosan lendíti nádból készült horgászbotját. A kecsesen kígyózó zsinór furcsa alakzatokat formáz a levegőben. Hangtalanul, leheletfinoman száll alá a műlégy, néhány métert sodródik a vízen, majd hirtelen megcsobban a víz felülete… ez valami nagyobb hal lesz! Azonnal reagál a horgász, határozott mozdulattal beránt, majd fárasztja a halat, igyekszik megtörni annak keserű ellenállását, és ellentmondást nem tűrően maga felé húzza, az áramlattal ellentétes irányban. Szemügyre veszi a vörösen fénylő pisztrángot, gyengéden kiveszi szájából a horgot, majd a sértetlen halat visszadobja a vízbe. Így, vagy legalábbis ehhez hasonlóan képzelhető el az ideális legyező horgászat, ami bizony nem mindig zajlik ilyen idillikus körülmények között. A pisztráng ugyan nem ismeri fel másodpercek leforgása alatt, hogy a „légy” fáradságos kézimunka árán, színes madártollakból készült, de azt bizony igen, hogy nem túl ízletes. Ezért tehát kiköpi a megtépázott horgot, amelynek következtében az kellemetlenül visszacsapódhat a horgász feje irányába. 

Felelős halgazdálkodás
Nemcsak az egzotikus legyező horgászatra, hanem a horgászat szokványos formáira is érvényes: az osztrák vizek minőségére és ápolására nagy gondot fordítanak. A szaporítás és a halfogás megfelelő egyensúlyát minden időben szem előtt tartják, folyamatos ellenőrzés alatt tartják a horgászengedélyek kiadását, ezenkívül az ívási időszakra vonatkozó horgászati korlátozásokkal garantálják, hogy az esélyek egyenlők maradjanak – mind a horgászoké, mind a halaké. A jó állomány megőrzéséről hivatásos halászok gondoskodnak, akik Ausztriában a felelős halgazdálkodás egy különös formáját űzik. Az úgynevezett „ikra-horgászat” során a nemes halakat – idetartoznak többek közt a hegyi lazacok, a tavi pisztrángok, vagy például a csukák – ívási időszakukban kifogják; a nőstényhalak ikráját és a hímegyedek haltejét összekeverik és egy haltenyésztő intézetbe szállítják. Itt a fiatal egyedek ellenségek nélkül fejlődhetnek és növekedhetnek, majd körülbelül egy év eltelte után visszaviszik őket természetes élőhelyeikre, a tavakba.

Ennek a kímélő gazdálkodásnak köszönhetően az osztrák vizek nemcsak elbűvölő látványt nyújtanak, hanem ökológiai szempontból is kifogástalanok. Mindennek eredményeképpen a horgászok élvezhetik azt az Európában igen ritkán előforduló luxust, hogy Vorarlbergtől Burgenlandig, a cseh határtól a karintiai tavakig, ivóvíz minőségű vizekben jó fogási esélyekkel horgászhatnak.

Bécsi városi horgászat
Azonban nemcsak az idilli hegyi környezetben, vagy a csodálatos Boden tóban és Fertő tóban nyílik lehetőség a horgászatra, hanem akár a bécsi belváros szívében is. Bármilyen meglepő, valóban létezik a bécsi „csatorna-pisztráng” és tényleg léteznek az őket vadászó belvárosi horgászok, akik a bécsi Uránia alatt, a Duna-csatornánál ülve, iszogatva lesik a folyóban fickándozó halakat. Az üledékektől megfestett, barnás árnyalatú víz színe sokkal rosszabbat sejtet, mint amilyen a vízminőség valójában. Itt, a város szívében, a Szent István Bazilika és a Práter között, harcsa, csuka, ponty, sőt pisztráng is horogra akadhat – remekül példázva a természet és a kultúra szimbiózisának lehetőségét, amelyet Ausztria mindig is szívén viselt.