Navigáció Tartalom Ausztria címszavakban
close
Please choose your country:
Or choose your language:

A vadon hívó szava

A nyomolvasást és a türelmes várakozást könnyedén elsajátíthatják az üdülővendégek az ausztriai erdőségekben és vadászterületeken vezetett túrák alkalmával.

Szarvas a Donau-Auen Nemzeti Parkban
A természetfigyelő túrázások
A szenvedélyes vadászok meghatározott szezonokra osztják be a naptárukat: a tavaszi fajdkakas dürgéstől a zergék decemberi üzekedéséig. Aki nem tartozik a vadászok közé, de szereti a természetet, az is megcsodálhatja ezt a varázslatos színjátékot az Ausztriában egész évben kínált izgalmas természetfigyelő túrázások alkalmával. Ezek természetesen nem jól kitaposott ösvényeken vezetnek. Aki például egy rőtvad, kőszáli kecske vagy őz megfigyelésre vállalkozik, annak a legnagyobb csendben kell odalopózni a kijelölt helyre, leginkább korahajnalban vagy a sötétedés beálltakor, amikor más túrázók még vagy már nincsenek úton. Néha a fényképezőgép kattanása is túl hangosnak bizonyul, mert az állatok a legkisebb ismeretlen zörejre megriadnak és tovatűnnek az erdő sűrűjében. 
 

Nyomolvasás

Első lépésként azonban meg kell találni az erdők és hegyek félénk lakóit. Ehhez kísérőként vagy tapasztalt és képzett hegyi túravezetők, biológusok, vadászok, vagy erdészek állnak rendelkezésre. Ők elsajátították a nyomolvasást, és kitűnő megfigyelőhelyekre tudják vezetni a vendégeket. Itt aztán a csendes várakozásé a főszerep. Némi türelemre feltétlenül szükség van, ha valaki egy szabadon élő kapitális szarvast szeretne látni. A legjobb esélyek minderre a szarvasbőgés idején kínálkoznak, szeptember közepétől október közepéig. Mindenekelőtt a hím példányokat lehet ilyenkor könnyebben megfigyelni – a partnerkeresés és az ezzel együtt járó magatartás óvatlanná teszi őket. Bőgéssel és a területért folyó harcokkal gondoskodnak az erdő egyik leglátványosabb színjátékáról.
 


Túrázás szakértő vezetéssel
A „szarvasmegfigyelés” keretén belül a Gesäuse Nemzeti Parkban az érdeklődők közvetlen közelről hallhatják a szarvasok bőgését, és ha egy kis szerencséjük van, még harcolni is láthatják az állatokat. A „zerge cserkészés” alkalmával megcsodálhatják a magashegységekre oly jellemző négylábúak sziklamászó tudományát. A túrázások alatt jóval gyakrabban látni zergéket, mint rőtvadat, ezek az állatok szinte előre megérzik, mikor hagyják el a kitaposott ösvényeket a túrázók. Ekkor azonnal menekülésre fogják a dolgot. Vagyis ha egyedül vagyunk úton mindig érdemes a kijelölt útvonalon haladni. A profi túravezetők azonban ismerik azokat a titkos ösvényeket, amelyen egy kis szerencsével egészen megközelíthetőek az állatok. Ha ez bekövetkezik, akkor bizony csöndben kell maradni – nem szabad köhögni vagy egy száraz ágra lépni, mert a békésen legelésző állatok azonnal megriadnak.