Navigáció Tartalom Ausztria címszavakban

Építészet idegen hatásokkal

Ausztria mint kulturális nagyhatalom nemcsak a zenének, irodalomnak és képzőművészetnek köszönheti hírnevét. Ehhez az ország építészete is meghatározó mértékben hozzájárult. Egy pillantás a múltba nagyszerűen bizonyítja, hogy a többi művészeti irányzathoz hasonlóan, a fejlődéshez az építészetnél is létfontosságú a különböző kultúrák közötti kapcsolat.

Wood Architecture in Vorarlberg © Österreich Werbung/Peter Burgstaller
Wood Architecture in Vorarlberg © Österreich Werbung/Peter Burgstaller
Vienna State Opera © Österreich Werbung/Viennaslide
Vienna State Opera © Österreich Werbung/Viennaslide
City of Salzburg © Salzburg Tourismus
City of Salzburg © Salzburg Tourismus
1620-ban, a Salzburgi dóm építési munkálatai során hatalmas kavalkád uralkodhatott a beszélt nyelvek terén: helyi építőmunkások, leszerelt katonák Európa legkülönbözőbb szegleteiből és mindennek a kellős közepén egy olasz építőmester, aki az egész vállalkozást irányította. Santino Solari akkoriban rengeteg megbízatást kapott, a Salzburgi dóm újjáépítése mellett ő végezhette a város erődítményének komplett felújítását is.
Solarihoz hasonlóan az elkövetkező évszázadok során is számos olasz építész érkezett a császárságba, és dolgozott azon a barokk összképen, amely mind a mai napig Ausztria egyik ismertetőjegyének számít. Bécsben Filiberto Lucchese nevéhez fűzhető a Kirche Am Hof templom és a Hofburg Leopold-szárnya, Carlo Antonio Carlone virágoztatta fel a barokk Szent Flórián apátságot és Domenico Martinelli kölcsönzött különleges fényt a kerttel is rendelkező Liechtenstein palotának.
 
A barokk korban úgy vásárolták az építészeteket, mint manapság a futballklubok a légiósokat. Minden herceg és püspök, aki tartotta magát valamire és meg tudta engedni magának, olasz módra építkezett. A genovai Johann Lucas von Hildebrandt mindebben igazán kiemelt szerepet játszott. Mind a mai napig számos jelentős épületen láthatjuk a kézjegyét, ezek közé tartozik például a Belvedere kastély, a Szent Péter templom (Peterskirche), a Schwarzenberg palota, az alsó-ausztriai Schloss Hof kastély és a salzburgi Mirabell kastély is.

Ez a példa nélküli kulturális „import” a művészetek iránt rendkívül fogékony I. Lipótnak, I. Józsefnek és IV. Károlynak köszönhető, akik emellett azért kézzel fogható politikai érdekeket is követtek: végeredményben a francia rivális, a napkirályként ismert XIV. Lajos díszpompás kastélyaival szerettek volna versenyre kelni. Ennek folyományaként születtek az olyan reprezentációs célú barokk épületeket, mint például a Schönbrunni kastély.
A barokk minden kétséget kizáróan új lendületet adott az osztrák építészetnek. Elegendő ideig sütögették itt az építészetek a saját pecsenyéjüket, anélkül, hogy egy kis mediterrán fűszert kevertek volna hozzá.
 
A barokk korban új kulturális eszmecsere kezdődött, amely számtalan olyan új impulzust is hozott, ami már osztrák emberektől származott.
 
A bécsi klasszicizmussal az osztrák építészeti stílus átterjedt a birodalom többi országára is. Még egyértelműbbé vált az osztrák befolyás a XIX. század második felében: Ausztriában és Magyarországon is egyre inkább bővültek a városok. A városfalakat egymás után bontották le, sétányokat és tereket hoztak létre, valamint új negyedek születtek, hogy a növekvő városi lakosságnak helyet biztosítsanak. A minta mindehhez Bécs volt, ahol a Ringstraßénak és a díszpompás épületeknek köszönhetően nagyszerűen manifesztálódott a császári hatalom fénye. Európa legjobb építészei az udvarnak dolgoztak: köztük Gottfried Semper, aki korábban Drezdában és Zürichben alkotott, vagy Theophil Hansen, egy dán, aki athéni tanulmányai és munkái során újra felfedezte és egyúttal újra is értelmezte az antik görög építészetet. Ebben az időszakban új városkép alakult ki Prágában, Brnoban, Krakkóban, Lvivben, Triesztben, Zágrábban, Pozsonyban és Budapesten – a hatalmas igazgatási épületekkel és kulturális intézményekkel mindenhol eluralkodott a „Ferenc József-stílus”.
 
Egy művészeti irányzat, amely Bécsből indult és erőteljesen befolyással bírt Európára, de még Amerikára is, a szecesszió volt (1890–1910). A bécsi szecesszió virágos ornamentikája még mai is felfedezhető a bécsi Naschmarkt közelében található lakóházakon, a Kirche am Steinhof templompon és a karakterisztikus arany kupolával rendelkező bécsi Szecesszió Házán.
Az elmúlt 20 évben Ausztriában egy építészeti feltámadás ment végbe, amely számtalan remekművet tud felmutatni: például olyan futurisztikus épületeket, mint a Grazi Művészetek Háza, a Lentos Szépművészeti Múzeum és az Ars Electronica Center Linzben vagy St. Pölten hipermodern kormányzati negyede. Vorarlbergből indult európai hódító útjára a fával történő építkezés egy új formája, amely a környező tájjal, a régió történelmével és az ott lakók identitásával való tökéletes összhangra törekszik – a közismert mottónak megfelelően „nem az ember van az építészetért, hanem az építészet van az emberért!