Navigáció Tartalom Ausztria címszavakban

Gustav Klimt

Született: 1862. július 14-én, Baumgartenben (Bécs közelében), meghalt: 1918. február 6-án Bécsben. „Festek magamnak egy lányt, amilyet akarok – és ezzel kész!”

Beethovenfries, Vienna Secession © Österreich Werbung/Trumler
Gustav Klimt karrierje korán kezdődött: 14 évesen egy Csehországból bevándorolt aranyműves fiaként ösztöndíjat kap az Osztrák Művészeti és Iparművészeti Múzeum Iparművészeti Iskolájába. Miután 1883-ban végzett, bátyjával és egyik iskolatársával, Franz Matsch-csal együtt műtermi közösséget alapítottak. Ott nagyjából 10 éven keresztül dolgoztak, számos dekoratív fal- és plafonfestményt alkottak, paloták, villák, valamint színházak számára.

Akkoriban a zsánerszerű történelmi képek igen népszerűek és Klimt ezekkel a munkáival több kitüntetésben is részesül, megkapta például az Arany Érdemrendet, és később a Bécsi Művészház tagjai közé is felvételt nyert. Ha ezenkívül mást nem tett volna le az asztalra, napjainkra nagy valószínűséggel már feledésbe merült volna.
Azonban 1890 körül mindinkább elszakad a merev akadémiai hagyományoktól és saját stílusát keresve, művein egyre inkább felfedezhetőek az expresszionista jegyek, majd idővel megjelennek a rá igen jellemző ornamentumok. 1897-ben kiválik a Művészházból, majd egyik megalapítója és első elnöke lesz a bécsi Szecesszió Házának, amely a művészetekkel szemben támasztott állami követelményeknek üzen hadat.

1900-ban egy botrány borítja fel sikerekhez szokott művész életét. „Filozófia” c. falfestménye – amely a Bécsi Egyetem aulája számára megrendelt mű, és amivel egyébiránt később, a Párizsi Világkiállításon aranyérmet nyer – a professzorok és a nyilvánosság köreiben rideg elutasításra talál. A komor-morbid és meglehetősen erotikus művet csúnyának és pornográfnak bélyegzik. Klimt megelégelve a felháborodást, végül másik két festménnyel együtt visszavásárolja a képet és magánúton értékesíti.
Klimt beleveti magát a szecesszióba és mindinkább elzárkózva, de semmiképp sem önmegtartóztatóan éli életét, ami produktivitását viszont jelentős mértékben növeli. Pénzét két kézzel szórja, buja estebédjeinek híre legendássá válik, modelljeit bőkezűen megfizeti, némelyikkel gyermeket is nemz. A felső rétegekből származó hölgyekkel való kapcsolatai a mai napig spekulációkra adnak okot. A lenyűgöző és megkapó női portrék mellett tájképei is sikeresek, amelyek sajátos hatása abban rejlik, hogy a művész a motívumokat egy látcsőn keresztül mutatja be.

Műveit nagy sikerei ellenére a kritikusok még évtizedekkel a halála után is csupán a dekoratív jelzővel illették. Napjainkra művészettörténeti szerepe a szecesszió fejlődésében minden kétséget kizáróan kulcsfontosságú.

Gustav Klimt utolsó műterme
További információk Gustav Klimtről

A világ legnagyobb Klimt festménygyűjteménye:
Felső-Belvedere

További művek a Leopold Múzeumban:
Leopold Múzeum