Navigáció Tartalom Ausztria címszavakban

Gustav Klimt munkássága

Mint a bécsi szecesszió egyik legjelentősebb alakja Gustav Klimt olyan életművet alkotott, ami a világon legismertebb osztrák festővé tette.

Beethovenfries, Vienna Secession © Österreich Werbung/Trumler
Korai alkotói évek
Művészi képzése után Gustav Klimt a Ringstraßen-korszak díszítőfestőjeként kezdte karrierjét. Ebbe a korai alkotói szakaszába esik a Burgtheater és a Művészettörténati múzeum lépcsőházának kialakítása, melynek köszönhetően művészileg és pénzügyileg is elismerésben részesült.

Gustav Klimt azonban törekedett saját formai nyelvének kialakítására. 35 éven keresztül a szecesszionisták csúcsán állt, célul tűzte ki a művészet megújítását és a modernizmus nemzetközi áramlatai felé való nyitást.  A Josef Maria Oblich által megálmodott Szecesszió Házában úttörő kiállításokra került sor, melyeket számos botrány kísért. Egy korabeli tiltakozó levélben az alábbi megjegyzés állt Klimt a Bécsi Egyetem számára készített képeihez: „Nem a meztelenség és nem a szabad művészet ellen küzdünk, hanem a csúf művészet ellen.“ A párizsi világkiállításon ennek ellenére Klimt megkapta a nagydíjat a „Filozófia“ című művéért. Ezáltal Klimt európai hírnévre tett szert.

A sikerek tetőpontján
Művészeti csúcspontot jelentett a Ludwig van Beethoven tiszteletére rendezett kiállítás 1902-ben. Álmában megvalósította teljes művét, melyhez hozzájárult a monumentális Beethoven- fríz, mely ma ismét eredeti helyén, a Szecesszió Házában csodálható meg. Évekkel később Klimt szorosan együttműködött Josef Hoffmannal, a Wiener Werkstätte társalapítójával a brüsszeli Palais Stoclet megalkotásában, és ezzel megalkotta a szecesszió legismertebb művét.

Az ornamentika dominanciájával és az arany erőteljes használatával, melyek a Beethoven-frízt is jellemzik, elkezdődött Klimt „arany korszaka“, mely az 1908-ban elkészült „A csók“ című képével érte el csúcspontját. Erőteljes szimbolikájával és dekorativitásával ünnepli az érzéki életkedvet. De éppúgy ábrázolja az emberi létezés sötét oldalát, a halál és az elmúlás fenyegetését. Későbbi munkásságában az „arany korszakot“ felváltja a dekoratív expresszionista stílus a színek felé való fordulással.

Portrék és grafikák
Gustav Klimt a feltörekvő polgárság festője, amelynek hölgy tagjait valamennyi alkotói fázisában megörökítette portrék formájában. Adele Bloch-Bauer I arcképe néhány éve a világ legdrágább képei közé tartozik. A portrék mellet Klimt egész életében fontos szerepet játszott a grafika. Csupán a képek mennyisége - a 250 festményhez viszonyított 3000 grafika – is bizonyítja ezen alkotási forma jelentőségét Klimt művészetében. Kimagasló színvonalukkal grafikái az egyik legnagyobb művészeti örökséget alkotják.

Klimt-kiállítások
Klimt legfőbb művei az Österreichischen Galerie-ben a Felső-Belvedereben, valamint a Leopold Museumban láthatók. A bécsi Szecesszió Házában a híres Beethoven-frízt azon a helyen láthatjuk, ahol először csodálhatta meg a közönség.  400 grafikájával a Wien Museum rendelkezik a világ legnagyobb Klimt-grafika gyűjteménnyel Klimt minden alkotói korszakából, melyet ebből az alkalomból teljes egészében tekinthetünk meg. A bécsi Albertina is átfogó gyűjteménnyel rendelkezik.