Navigáció Tartalom Ausztria címszavakban

Joseph Haydn

1732. március 31-én született az Eisenstadt mellett található Rohrauban. Halála 1809. május 31-én következett be Bécsben. „Mivel Isten vidám szívvel ajándékozott meg, biztosan meg fogja bocsájtani, ha vidáman szolgálom őt.”

Haydn Portrait © Österreich Werbung
Franz Joseph Haydn egy bognár fiaként látta meg a napvilágot. Rendkívüli zenei tehetségét korán felfedezték és fejleszteni is kezdték.
1740-ben Georg von Reutter, a bécsi Szent István-dóm zenei igazgatója épp vidéki tehetségkutató körútján vett részt, amikor felfedezte Haydnt, és azonnal magával is vitte énekesnek a dóm kórusába. Itt nagyon rosszul bántak vele, még éheznie is kellett, de cserébe rendkívül jó képzést kapott. Amikor mutálni kezdett, elbocsájtották.

Nehéz évek következtek, amikor hegedűsként, zenetanárként vagy egy zeneszerző komornyikjaként próbálta meg fenntartani magát. Ennek ellenére folytatta tanulmányait és komponált. Kitartóan küzdötte magát egyre feljebb, míg végül állást nem kapott az Esterházy hercegek udvarában, ahol 1766-ben zenekarvezető lett. Esterházy Miklós (I.) József galantai herceg, akit előszeretettel tituláltak „pompakedvelőnek” is, saját szórakoztatására egy önálló zenekart tartott fenn, amelyben alkalomadtán ő maga is zenélt. Haydn harminc boldog éven át komponált az Esterházy hercegeknek, együtt utazott a hercegi udvartartással és komoly munkát végzett zenekarvezetőként.

Az alacsony, himlőhelyes zseniről fennmaradt portrék erőteljesen megszépítették a zeneszerzőt, aki azonban optimista és vidám kedélyének, valamint jó humorának köszönhetően nagy népszerűségnek örvendett. Haydn mélyen vallásos volt. Egy fodrász házsártos, zenéhez nem értő lányával kötött házassága nem mondható sikeres döntésnek, de Haydn egy énekesnővel folytatott szerelmes viszonnyal kárpótolta magát. Haydn jó kapcsolatot ápolt Wolfgang Amadeus Mozarttal, akivel előszeretettel játszottak vonósnégyest.
1790-ben meghalt a csillogásról és pompáról híres Miklós herceg, és hatalmas tartozásokat hagyott hátra. A zenéhez keveset konyító utódja feloszlatta a zenekart, és Haydnt nyugdíjba küldte. A zeneszerző életében ekkor két rendkívül sikeres koncertsorozat következik Londonban. Megpróbálták marasztalni is Haydnt, amit a komponista komolyan fontolóra is vett, de végül másként döntött. A barokkot követő zenei változások időszakában „a klasszikus szimfónia és a vonósnégyes apjaként” számon tartott Haydn munkássága meghatározó volt, különösen a szonátái voltak újítóak. Nagyon megviselte Haydnt, hogy 1802-től a betegségek miatt, valamint öregségénél fogva már nem tudott olyan ütemben alkotni, mint amihez korábban hozzászokott. Haydn nem sokkal egy napóleoni ágyúsorozatot követően, általános elgyengülésben halt meg. Síremlékén barátjának, Mozartnak a rekviemje olvasható.

Haydn szülőháza Rohrauban 
Haydn-templom
Haydn-ház Eisenstadtban
Esterházy kastély
Haydn Fesztivál Eisenstadt
Haydn-társaság Bécs