A hódító hadjárat

Ferenc itt zongoraórákat vesz Carl Cernytől, valamint zeneszerzői alapismereteket tanul a karmester és komponista Antonio Salierinél. Liszt koncertjei nemcsak a közönséget, hanem Beethovent is elbűvölik, aki abban az időben szintén Bécsben tartózkodik. A bécsi Hofburg báltermében, 1823. április 13-án adott koncertjét Liszt később zenei karrierjének első állomásaként említi. Ekkor született meg a „Liszt Ferenc, a csodagyermek” márkanév.

„Liszt Ferenc, a csodagyermek”
Mielőtt Liszt Ádám fiával 1823 szeptemberében útra kelt Párizsba, egy „kisebb” turné keretein belül Budapesten (akkoriban Buda és Pest még nem egyesült) is bemutatja a kis Ferencet. Ezen koncertturné alkalmával készült Pozsonyban egy kőnyomat, amely a 12 éves fiút díszes magyar népviseletben ábrázolja.
Édesapja Budapestre érve már világosan látja, hogy a „Csodagyermek Liszt” márka nagyszerűen eladható. Liszt Ádám feltehetően ebben a magyar népviseletben vezeti elő fiát a magyar közönségnek, s a hatás nem marad el. A tervezett egy koncertet további három követi. A fiatal Liszt Ferenc Hummel és Ries művekkel, valamint már saját alkotásokkal is brillírozik a zongoránál. Talán e korai sikerek is hozzájárultak a zeneszerző Budapest, és az itt élő emberek iránt érzett szeretetéhez: Liszt Ferenc egész életében szorosan kötődött Budapesthez és Magyarországhoz.

„Le Petit Litz”
Liszt budapesti sikereit követően édesapja 1823-ben elhatározza, Párizsba teszi át a család székhelyét, hogy Ferenc a Párizsi Konzervatóriumban folytathassa zenei tanulmányait. Metternich ajánlólevelével a zsebében a család Salzburgon, Münchenen, Augsburgon és Metzen keresztül utazik Párizsba, természetesen az utazást fellépések is tarkítják az említett városokban. A csalódás annál nagyobb, amikor Luigi Cherubini, a Konzevatórium vezetője elutasítja a fiút, „nem francia származására” hivatkozva. Két zenetanára, Ferdinand Paer és Antonin Reicha közreműködésével, illetve Metternich herceg ajánlásának hatására a párizsi arisztokrácia szalonjai megnyílnak az ifjú zongorista előtt. „Le petit Litz” viharos gyorsasággal hódítja meg a párizsi közönség szívét. Ez világsikereinek kezdete. A „Don Sanche”, első operaszerzeményének mérsékelt sikere sem csökkenti népszerűségét. Az édesapa fia tehetségéből nyereséges vállalkozást kovácsol, amely családja számára egy Párizshoz illő, méltányos életstílust tesz lehetővé.

Elégtétel Londonban
A Párizsban adott sikeres koncertsorozatot követően, a zongorakészítő mester, Sebastien Erard támogatásával – aki a csodagyermek segítségével teszteli új technikával kifejlesztett zongoráit – további fellépésekre kerül sor Londonban.
1824 júniusában Liszt Ferenc két nyilvános koncertet ad az angol fővárosban, amelyek egyikén – az Agryll Roomban adott jótékonysági koncert alkalmával – a királyi család 4 tagja is jelen van.
Igazi elégtételt jelenthetett számára, amikor egy windsori fellépése során Liszt Ferencet a császári nagykövet, III. Esterházy Pál Antal herceg mutatja be az angol királyi családnak. Pál herceg édesapja, II. Esterházy Miklós volt ugyanis, aki néhány évvel azelőtt Eisenstadtban az ifjú Ferenctől megtagadta a támogatást.

Az apa halála
A számos koncertturné Franciaországon, Anglián vagy Svájcon keresztül, az ezzel járó, jelentős fizikai megterhelés, illetve az idegi fáradtság alaposan igénybe vette a továbbra is gyenge fizikumú Ferenc egészségét. A kamaszkorba lépő fiú apjával való kapcsolata is egyre feszültebbé válik.
Az édesapa is mind gyakrabban érzi a sűrű helyváltoztatás hátrányait. Orvosaik tanácsára apja és fia 1827 augusztusában Boulogne-sur-Merben, egy kúra alkalmával próbálják helyrebillenteni egészségi állapotukat. Mialatt fia gyors ütemben gyógyul, az édesapa egészen váratlanul 3 napon belül életét veszti. A levél, amelyben Ferenc édesanyjának számol be apja betegségéről, már csak férje halála után kerül az asszony kezébe.
Ez az esemény mély és súlyos depresszióba sodorja a 15 éves fiatalembert, amelyből csak évekkel később sikerül maradéktalanul kigyógyulnia.