Navigáció Tartalom Ausztria címszavakban

A nemes párlatok birodalmában

„A pálinka az pálinka” – szólt a mondás egykoron. Manapság azonban Ausztriában már különbséget tesznek a nagyüzemi pálinkák és a házi készítésű hagyományos gyümölcspárlatok és hozzáértő szakemberek által készített nemes párlatok között.

Oszrák snapszok
Pálinka
A pálinka osztrák elnevezése, a „Schnaps”, az alsó-német nyelvterületről származik és a „Schnappen” (elkapni) szóból eredhet, amire arra utal, hogy a pálinkát általában egyetlen slukkra isszák ki a pohárból. Míg pálinkát gyümölcsből, burgonyából és gabonából is készítenek addig a párlatokat csak különböző gyümölcsök vagy gyümölcsborok alkoholos erjesztésével és desztillálásával állítják elő. Eközben a párlatok megőrzik a felhasznált gyümölcs aromáját és ízét.  

Pálinkakészítők
Ausztriában a pálinkakészítés komoly hagyományokra nyúlik vissza. Egyes üzemek, mint például a burgenlandi Kukmirnban található Lagler Pálinkafőző Manufaktúra, még rendelkezik Mária Terézia korából származó pálinkafőzési monopóliummal. Az osztrák parasztgazdaságokban már évszázadok óta készítik az úgynevezett „Obstlert”, amely almából és körtéből készült, házilag desztillált pálinka.  

Mintegy két évtizeddel ezelőtt azonban Ausztriában kialakult a professzionális pálinkakészítők egy válogatott köre, akik nagy hangsúlyt fektetnek a minőség folyamatos növelésére és a pálinkafogyasztási kultúra megfelelő pozícionálására. Mára az osztrák nemes párlatok nemzetközi szinten is a piac legfinomabb és legkeresettebb termékei közé tartoznak. Nem is csoda, hiszen Ausztria egyedülállóan változatos gyümölcstermesztési kultúrával rendelkezik, amely ideális táptalaj a gyümölcspárlatok készítéséhez. A különleges specialitások közé tartoznak a kizárólag a wachaui sárgabarackból készített párlatok. 

Gyümölcspárlatok
Hagyományosan szilvát és különböző alma-, valamint körtefajtákat is felhasználnak a párlatok készítéséhez. Különösen a vilmoskörte támaszt nagy kihívást a professzionális pálinkakészítők elé: a belőle készült párlat jellemzője a laikusok számára is könnyedén felismerhető könnyed, gyümölcsös íz, azonban pont ennek a jellegzetes gyümölcsíznek köszönhetően nem tár semmiféle hibát a feldolgozás során.  

Az ország kiterjedt erdőségeiben vadon termő gyümölcsök is ideális alapanyagok egy finom pálinka készítéséhez. Különösen ízletesnek számítanak a málnából készült párlatok: egy liter málnapálinkához akár harminc kiló gyümölcsre is szükség lehet, amely meglehetősen magasra tolja az árat is. A földiszeder, a madárberkenye, a vadcseresznye és a kökényszilva is a pálinkafőzők kedvelt alapanyaga. Érdekességként megjegyezhetjük a kökényszilva esetében, amennyiben a magott is felhasználják, különleges marcipán aromát kölcsönöz az italnak.  

Igazi ritkaságnak számít a barkócából készült párlat. A parányi gyümölcs az Elő-Alpok térségében, magas fákon nő, a szüret nagyon fáradtságos, ennek megfelelően csak kis mennyiségű gyümölcsöt lehet összegyűjteni. Így ez a pálinka különösen magas árral rendelkezik.