Please choose Language or Country
or
Ami „ó-bécsiesen” hangzik, még nem feltétlenül kell, hogy Bécsből származzon – jó példa erre a „dudlizás” és a sramlizene, amely vidékről kígyózott be az osztrák fővárosba.
A jódlizás és Bécs – ez talán sokak számára ellentmondásnak tűnik, mivel a legtöbb ember számára a jódlizás mégiscsak az Alpok környékének jellemzője. Ám Bécs e tekintetben is különbözik a többi várostól, jó példa erre, hogy Bécsben a jódlizást dudlizásnak nevezik. Túl komplikált? Dehogy, elvégre a jódli már régóta helyet követel magának a bécsi dalokban. Már a XVII. században sok stájer áttelepült Ottakringbe és Hernalsba, akiknek vidéki nótái beépültek a bécsi dalokba. A dudlizás végleges áttörése a XIX. század 20-as éveiben történt, amikor tiroli dalnokok megmutatták a földhözragadt, kispolgári bécsieknek, hogy milyen is a hamisítatlan alpesi romantika és természet utáni vágy.

„A dudlizás jelentése: nagy intervallumokkal változó dallamokat énekelni úgy, hogy a középhangokat kihagyva, csakis mell- és fejhangok hangzanak fel. A szöveg helyére szótagok kerülnek, amelyeknek önmagukban nincs jelentésük” – definiálta Johann Gabriel Seidl, 1837-ben. A leglényegesebb különbség a jódlihoz képest, hogy amíg azt vokál kíséri, a bécsi dudli hangszeres kísérettel hangzik fel, ilyenek például a klarinét, a gitár vagy a harmonika. A dudli gyakran ágyazódik be egy lírai bécsi dalba és ezért – ellentétben az alpesi jódlival, amelyet leginkább szabadban adnak elő – a dudlik előadásánál előnyben részesítik a zárt termeket, azok közül is elsősorban a tipikus bécsi „Heureigereket”. Miután a dudlizás majdhogynem kihaltnak számított és Bécs legnagyobb dudlizója, Trude Mally, 2009-ben elhunyt, napjainkban e műfaj magas szintű művészetét olyan énekesnők hívják újra életre, mint Agnes Palmisano, Tini Kainrath vagy Doris Windhager.

Egy másik jellegzetes bécsi zenei műfal, a sramlizene sem őshonos az osztrák fővárosban: Josef és Johann Schrammel a Waldviertelből származó muzsikusok voltak, akik kis zenekarukkal a XIX. Század végén Bécsi vendéglőkben és borozókban léptek fel és arattak hatalmas sikereket. Megközelítőleg 200 dallam kötődik a Schrammel testvérek nevéhez. A sramli zene karakterisztikáját leginkább a kissé „sírós” hangulat jellemzi, amelyet ennek ellenére sanzonszerűen, ritmikusan hangszerelnek. Az eredeti sramlinégyes tagjai hegedűn, gitáron, nagybőgőn és klarinéten játszottak, később ehhez egy szájharmonikás is csatlakozott. Néhány éve a sramlizene és a wienerlied igazi reneszánszát éli. Ennek megfelelően a Neuwirth Extremschrammeln ötvözi az eredeti műfajt blues-zal, dzsesszel és rockkal, a dalszerző Ernst Molden pedig elektronikus blues-zal fűszerezve adja elő Ottakring elégikus költeményeit. A műfaj él, ahogy azt az évente megrendezésre kerülő „wean hean” bécsi dalok fesztiválja, vagy a „Wien im Rosenstolz” is bizonyítja.

KAPCSOLÓDÓ OLDALAK:

Bécsi jódli - Agnes Palmisano
Bécsi jódli- Tini Kainrath
Roland Neuwirth & Extremschrammeln
A dalszerző Ernst Molden
„wean hean” bécsidalok fesztiválja
Wien im Rosenstolz Feszvitál

Magyar nyelvű információk Ausztriáról

Üdülési szakértőink egyénre szabott ajánlatokkal segítik megtervezni ausztriai üdülését:

Telefonszám: 00800 400 200 00*

*Vonalas telefonról díjmentesen hívható.

Prospektusrendelés

Ausztria legszebb prospektusai

Prospektusrendelés

Feliratkozás hírlevélre

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy rendszeresen elküldhessük önnek aktuális információinkat!

Hírlevél feliratkozás

Bildrechte

Österreich Werbung betreibt unter den Hauptdomains www.austria.info bzw. www.austriatourism.com Websites, die in erster Linie der Bewerbung Österreichs als Fremdenverkehrsland dienen.