A Bécsi-medence

A Bécsi-medence
A Bécsi-medence a Dunától délre terül el, nyugatról a Bécsi-erdő határolja, délen a Semmering és a Bucklige Welt, míg délkeleten, keleten a Rosalien- és a Leitha-hegységig terjed. A medence négy kisebb területre oszlik, amelyek közül talán a legérdekesebb az úgynevezett „Termálvonal” Bad Fischautól Wien-Oberlaa-ig. Itt melegvizű források törnek a felszínre, amelyek jótékony hatását termálfürdőkben hasznosítják. A térség elsősorban Alsó-Ausztria legdélibb fekvésű borvidékeként ismert, amely az enyhe pannóniai klímának köszönhetően mindenek előtt nagyszerű fehérborairól híres, mint a zierfandler és a rotgipfler.

A régió központi települése Baden, az ismert gyógyüdülőhely, amely biedermeier korból származó termálfürdővel (Római termálfürdő), igazi tengerparti homokkal büszkélkedő art deco termálstranddal, kaszinóval, lóversenypályával és golfpályával várja az üdülővendégeket.

Romantikus kastélyok és császári múlt
A városi színházáról és a Nyári Komédiai Játékokról ismert Mödling festői sziklák között fekszik. Laxenburgban a kastély, a nagy kiterjedésű kastélypark, a csónakázótó és a romantikus Franzensburg csábít időzésre. Feltétlenül érdemes ellátogatni a borászatukról híres településekre Gumpoldskirchenbe és Perchtoldsdorfba (Nyári Ünnepi Játékok), a termálfürdővel büszkélkedő Bad Fischau-Brunnba, valamint a gyógyüdülőhelyként nyilvántartott Bad Vöslauba. Itt a Harzbergen (487 m) található kilátóból nagyszerű kilátás nyílik az egész Bécsi-medencére.

A Bécsi-medence közepén helyezkedik el a szántóföldeknek, gyümölcsösöknek és kerteknek otthont adó „Nedves síkság”, ahol Ebreichsdorf és Mitterndorf a két fő település. Dél-keletre innen található a harmadik kistérség, a „Kőmező”, amely tulajdonképpen Wiener Neustadt környékét jelenti. A kisvárost egykoron V. Leopold herceg bővítette ki, mégpedig abból a pénzből, amelyet Oroszlánszívű Richárdért kapott váltságdíj gyanánt. A XV. században III. Frigyes császár Wiener Neustadtot jelölte ki rezidenciájaként. Ma a késő román dóm és a város ismertetőjegye, a víztorony (1910) jelenti a fő látnivalókat. A híres wiener neustadti oltár egyébként a bécsi Szent István-dómban található, ahová 1883-ban szállították át a több mint 500 éves műkincset.

Európai léptékű közlekedési csomópont
A Bécsi-medence negyedik kistérsége a Dunától délre elterülő dombvidék, ahol termékeny szántóföldek, erdőségek és szőlőskertek váltogatják egymást. A főváros Bécs mellett, Bruck an der Leitha és Schwechat tartozik még a jelentősebb települések közé. Ez utóbbi elsősorban a repülőteréről híres, amelyen évente 17 millió utas fordul meg.
A Bécsi-medence azonban nemcsak a repülőtér miatt számít európai léptékű közlekedési csomópontnak: ezen a régión át vezet a déli autópálya és a déli vasútvonal Olaszország és Délkelet-Európa felé, valamint a közúti- és vasútvonal Magyarországra és Szlovákiába. A Bécsi-medence egyes részei Ausztria legsűrűbben lakott területei közé tartoznak, több mint 1000 lakossal egy négyzetkilométeren. A Shopping City Süd (Vösendorf), Ausztria legnagyobb bevásárlóközpontja 330 üzlettel és évi 25 millió vendéggel büszkélkedhet. A vegyiparnak, a műanyag és a textilgyártásnak, a fém-, kő- és üvegfeldolgozásnak, valamint az élelmiszeriparnak és a papírgyártásnak köszönhetően a Bécsi-medence Ausztria egyik legjelentősebb gazdasági térségének számít.