Navigáció Tartalom Ausztria címszavakban

Karintia, a tavak birodalma

Nem kevesebb, mint 1 270 különböző méretű és karakterű tavat mondhat magáénak Karintia – a kis hegyi tavacskáktól egészen a széles, mesterséges tavakig.

Wörthi-tó, Maria Wörthben, Karintia
A karintiai tavak együttesen több mint 60 négyzetkilométert tesznek ki, amelyből csak a négy legnagyobb – a Wörthi-tó, a Millstatti-tó, az Ossiacher See és a Weißensee – 50 négyzetkilométert ölel fel. A tavak közül 200 tartozik a fürdőtó kategóriába, részben strandokkal, kempingekkel és gasztronómiai egységekkel kiépítve. A tavak az utolsó jégkorszakban, körülbelül 15 000–12 000 évvel ezelőtt keletkeztek a gleccserek által kivájt völgyekben, medencékben. Néhány helyen a gleccserek úgynevezett holtjég lyukakat hagytak maguk után, amelyben először jég maradt vissza, később, az olvadás után tavak alakultak ki – ilyen például Villachnál a Magdalenasee. 

A Karintiai tavak elsősorban az őket körülvevő gyönyörű környezetükről híresek. A Weißensee és a Pressegger See körül a Kalkalpen változatos hegyláncai nyújtanak lehengerlő látványt, a Nockberge csúcsai szegélyezik körös-körül a Millstatti-tavat, a türkizkéken csillogó Wörthi-tó pedig – ami a maga 19 négyzetkilométerével Karintia legnagyobb tava – lenyűgöző dombvidékbe ágyazva terül el. A változatos és sokszínű turisztikai ajánlatnak (fürdés, vitorlázás, szörfözés, csónakázás, vízisízés) köszönhetően a Wörthi-tó vidéke az egyik legkedveltebb vízisport-központtá alakult az utóbbi években, északi partját nem véletlenül illetik az „Ausztria riviérája” címmel.


A vizek országában
A csekély áramlat, az intenzív napsütés és az enyhe széljárás befolyásolják elsősorban a karintiai tavak vízhőfokát júniustól szeptemberig, a levegő hőmérséklete a part közelében gyakran meghaladja a 28 fokot is. A legmélyebb és egyben vízben leggazdagabb tó, 141 méteres mélységével a Millstatti-tó. A 930 méterrel a tengerszint felett, a Latschur (2 236 m) lábánál elnyúló Weißensee számít az Alpokban fekvő tavak közül a legtisztábbnak – a fürdeni vágyók akár 12 méter mélyre is leláthatnak a tó mélyére. A karintiai tavak közül 630 fekszik 1000 méteres magasság felett. Néhányukat – különösen a magashegységekben találhatóakat – akár 8 hónapon keresztül is jég borítja, sőt, a 2488 méteren, a Schobergruppe területén fekvő Grandensee, akár 10 hónapon keresztül is vastag jégtakaró alatt szunnyad.
 
Azonban nem csak a tavak miatt kapta Karintia a „vizek birodalma” elnevezést, ehhez nagy mértékben hozzájárultak a szorosokban és szakadékokban található bizarr szépségű vízesések is. Az ismertebbek közé tartozik a Tscheppa-szurdok az Ördög-híddal és a lenyűgöző Tschauko-vízeséssel, a vadromantikus Ragga-szurdok, valamint a Gaisloch-szurdok, a Dráva völgyében. Ezenkívül a Fallbach számít a maga 200 méterével az ország legnagyobb és legszebb vízesésének.