Keresés
    • Kitzbühel télen
      media_content.tooltip.skipped

    Kitzbühel és a hó festője

    Kitzbühel 2021-ben ünnepli fennállásának 750. évfordulóját. A település világszerte a téli sportokról és látványos lesiklóversenyéről ismert. Kevesen tudják, hogy egy művész is szorosan kapcsolódik hozzá: Alfons Walde, a hó festője.

    Alfons Walde (1891–1958) festőművész neve mindenkinél szorosabban kötődik Kitzbühel városához. Motívumai között elsősorban Tirol hófödte hegyei, magányos hegyi kunyhók és nem utolsósorban dinamikus síelők találhatók, akik különösen lenyűgözték. Ő maga is lelkes rajongója volt az akkoriban új sportágnak és minden alkalmat megragadott, hogy porhóban síeljen.

    Az 1920-as években kezdődött a tiroli tündérmese a később legendássá váló Kitzbühel felemelkedésével. Ez volt az az időszak, amikor Walde visszatért szülővárosába. Ezt megelőzően apja ragaszkodott ahhoz, hogy a bécsi Császári és Királyi Műszaki Főiskola (k. k. Technische Hochschule) építészeti karára járjon építészetet tanulni. A fiatal diák azonban imádott festeni, szenvedélye és tehetsége már gyermekkorában megmutatkozott. Nagyvárosi tartózkodása alatt (1910–1914) ezért gyorsan kapcsolatba került a Gustav Klimt köré szerveződő művészeti csoportosulással, a szecesszionistákkal. Összebarátkozott az egy évvel idősebb Egon Schielével is, akinek expresszionista festészeti stílusa nagy hatással volt rá.

    Alfons Walde, aki mindig is inkább a festészethez, mint az építészethez vonzódott, hazatérése után elkezdte kialakítani saját stílusát, amihez a Kitzbüheli-Alpokban találta meg az őt leginkább megérintő motívumokat. Az első sikerek nem várattak sokáig magukra: téli festményeivel több díjat is nyert, részt vett a római Biennale Romana kiállításon (1925) és bemutathatta műveit a pittsburghi Carnegie Intézetben is (1928).

    Alfons Walde karrierjének fellendülésével párhuzamosan Kitzbühel is divatos téli üdülőhellyé fejlődött. Még azelőtt, hogy Alain Delon és Romy Schneider itt nyaralt, és Kirk Douglas eltörte a lábát, a tiroli hegyi faluban már luxusszállodák és sífelvonók épültek.

    A festő nagyon közelről követte ezt a fejlődést és festményein meg is örökítette azt. A hó ragyogó fehér és az égbolt mélykék kombinációjában megörökítette az Alpok új téli sportélményét.

    A turizmus új élettel töltötte meg a helyet és egyúttal a művész megrendeléseit is megsokszorozta. Azzal, hogy megrendelésre népszerű kompozíciókat sokszorosított, növelte műveinek népszerűségét. Az üzletemberként gondolkodó Walde 1923-ban megalapította saját képeslapkiadóját, amelyen keresztül 1950-ig több mint 1 000 000 színes képeslapot és 200 000 színes festménynyomatot adott el. Ez tette őt az osztrák Alpok legismertebb újkori festőjévé, és a síportrét művészetének jellegzetes ismertetőjegyévé tette.

     

    A Walde-hóról és a Walde-égről

    Festészeti stílusa egyedi, kifejező és dinamikus. Alfons Walde nem foglalkozott a részletekkel a képen, a nagy egész volt fontos a számára. Figurái sem árulnak el egyéni vonásokat, az ábrázolt személyek szemei gyakran eltűnnek a fejfedő árnyékában. Újra és újra feltűnnek a falusiak szögletes és durva arcvonásai. A színek intenzívek, a fény vakító, a hó visszatükrözi a magasan álló napot.

    Ez a fajta ábrázolásmód lett a védjegye, ami a mai napig meghatározó – több mint 60 évvel 1958-ban bekövetkezett halála után is. „Micsoda nap Walde-hóval és Walde-éggel!" – hallani itt még ma is gyakran az emberektől. Sok tiroli számára még mindig ez a kifejezés jellemzi legjobban a tökéletes sínapot a hegyekben.

    The Austrian Way of Skiing

    Síelés a Kitzbüheler Horn / St. Johann in Tirol
    media_content.tooltip.skipped

    Alfons Walde idején egy új síelési technika fejlődött ki. A festő lelkesülten örökítette meg egyik kulcsművén: a Kristiania című kép (1925 körül) nagyszerűen ragadja meg a síelés dinamikáját és mutatja a felkavart havat. Egy lendületes síelő száguld lefelé a lejtőn és erőteljes bothasználattal készül a következő kanyarra.

    Két osztrák, Hannes Schneider és Toni Seelos dolgozta ki az 1920-as években a párhuzamos lécekkel történő fordulást. Ezután elegánsan, mélyen guggolva síeltek lefelé a lejtőn. Ebben a technikában különösen fontos volt, hogy a völgy felé néző vállat vissza kellett fordítani, „különben soha nem sikerül a párhuzamos kanyarodás” – mondta Toni Seelos. Ez az új mozgalom forradalmasította a síelést. The Austrian Way of Skiing, azaz a síelés osztrák módra még Japánban és az USA-ban is elterjedt.

    A síruhadivat egykoron

    Míg a férfiak kalapban, lódenkabátban és nyakkendőben hódították meg a lejtőket, addig a hölgyek legalább ilyen magabiztosan diktálták a divatot a sípályán: vasárnapi öltözetben, nagy kalapban és selyemsálban siklottak le a lejtőkön. A síelés már az 1920-as években igazi látványossággá vált. Hosszú gyapjúszoknyákkal és körbefont lábszárvédőkkel kezdődött és elegáns szőrmesapkákkal folytatódott. Hannes Schneider síguru pedig azt ajánlotta, hogy „a síeléshez csak sima anyagú ruhát használjunk, hogy a hó ne tapadjon rá, ha havazik vagy elesünk”.

    Marilyn Monroe, Liz Taylor és Ingrid Bergman az 1950-es években megszívlelte ezt a tippet: a síeléshez társadalmilag elfogadottá tették a lobogó blúzokat és a sima szövetekből készült trapéznadrágokat. Kevesen tudták, hogy a divatos trapéznadrágot újságpapírral tömték ki a hideg ellen. Aztán ott volt a vastag, norvég mintás gyapjúpulóver is. Hogy ezt is megmutassák, a hölgyek a csípőjükre kötötték az anorákot. A szépség és a divat kedvéért szívesen tűrték a hideget és a megfázás veszélyét is.

    Élet és munkásság – Kitzbühel Múzeum

    Alfons Walde Múzeum Kitzbühelben / Kitzbühel
    media_content.tooltip.skipped

    Alfons Walde (1891. február 8. – 1958. december 11., Kitzbühel) a tiroli Alpok mélyhóval borított hegycsúcsainak, valamint a vasárnapi falusi élet és a téli sportok ábrázolásával vált híressé – kevésbé ismert, hogy korai munkásságára nagy hatással volt Egon Schiele-re, illetve hogy csendéleteket és aktokat is festett.

    Az 1920-as évektől az 1940-es évekig azonban fő motívumai továbbra is a táj, a síelés, a vidéki élet és a vasárnapi viseletbe öltözött falusiak maradtak. Téli képeivel nagy sikert aratott és több kiállításon is részt vett. Ausztria 1938-as annektálásával nehéz időszak kezdődött Alfons Walde számára és a nemzetközi közönség hiányában megrendelései elmaradtak. A megbízások hiánya miatt csak a család és a barátok számára festett. 1958. december 5-én a 67 éves férfi súlyos szívbetegségben halt meg. Művészként a két világháború közötti Ausztria legnépszerűbb munkáit hagyta örökül.

    Tovább a gyűjteményhez: Kitzbühel Múzeum

    Tudta-e, hogy…

    media_content.tooltip.skipped