Emilie Flöge, a divatforradalmár és A csók

Emilie Flöge divattervező sokkal több volt a híres osztrák festő múzsájánál: igazi divatforradalmár volt és sikeres vállalkozónő is.

Emilie Flöge nyomában

A századforduló divatvilága

Thomas Bernhard osztrák író alkotta meg a „Lebensmensch”, vagyis „élet-ember” kifejezést, ami tulajdonképpen azt az embert jelöli, aki valaki életében a legmeghatározóbb szerepet tölti be. Az 1874-ben született Emilie Flöge is ilyen élet-ember lehetett Gustav Klimt számára. Aki a híres osztrák festő nyomába ered, mindig találkozni fog Emilie Flögével is. Számos levél, valamint a közös kirándulásokról és nyári vakációkról készült közös fényképek tanúskodnak a kettejük között lévő életre szóló, minimum baráti és inspiráló vonzalomról. Hogy volt-e közöttük valaha is ennél több, arról számtalan spekuláció látott napvilágot. Mind a divatttervező, mind a festő rendkívül diszkrét volt. Klimtnek szinte egyszerre született két különböző nőtől is egy-egy fia, a festőművésznek állítólag összesen 16 törvénytelen gyermeke volt. Flöge egész életében független, emancipált nő maradt. Nővéreivel, Pauline-nal és Helene-nel együtt Bécsben, a Mariahilfer Straße 1b alatti Casa Piccolában alapították meg 1904-ben a Schwestern Flöge divatszalont:a virágzó műhelyt, amely legsikeresebb időszakában akár 80 varrónőt is foglalkoztatott, és amelynek ügyfelei a felső középosztályból kerültek ki.

Divat a bátraknak

Valószínűleg nem minden hölgy – akik közül többen egészen biztosan modellt álltak Gustav Klimtnek is – választotta Emilie Flöge avantgárd alkotásait. Mégis ő az, aki a divatműhely kreatív elméjeként sokkal több figyelmet érdemelne, mint amennyit a Klimt-kutatások több évtizedes történetében eddig kapott. Divatszalonja a bécsi modernizmus mintapéldája volt: a hangulattól a berendezésig egy tökéletes műalkotás, amelyet a Bécsi Műhelytől, Koloman Mosertől és Josef Hoffmanntól rendeltek. Emilie a hagyományos darabok mellett az addig kevésbé dizájnos reformruha divatos és művészi továbbfejlesztését tűzte ki célul, amely egyben a nők fűzőtől való megszabadítását is jelentette.

Ő maga is következetesen viselte a fodros, földig érő ruhákat és szívesen kombinálta őket a Bécsi Műhely ékszereivel. „Még azokon a híres fotókon is, amelyek őt és Klimtet az Attersee-n tett motorcsónakos kiránduláson ábrázolják, a saját ruháit viseli a Bécsi Műhely által készített brossokkal és nyakláncokkal. Így mutatta meg vidéken azt, amivel a városban foglalkozott” – meséli Sandra Tretter, a Klimt Alapítvány igazgatója.

Miközben Klimt halhatatlanná vált a festményeivel, addig az 1952-ben elhunyt Flöge a feledés homályába merült. Ahogy azonban a kutatók sejtik, ő maga is az örökkévalóság részévé vált Klimt leghíresebb, A csók című festményével. Flöge a bécsi Simmering kerületben található protestáns temetőben nyugszik, egy díszsírban.

media_content.tooltip.skipped

Emilie Flöge életének meghatározó állomásai

Az inspiráció varázslatos helyszínei

Emilie Flöge 1874-ben született, négy gyermek közül utolsóként.

1892-ben Gustav Klimt sógornője lett azáltal, hogy nővére, Helene házasságot kötött Gustav Klimt bátyjával, Ernsttel.

1895: Klimt és Emilie Flöge első ismertté vált levelezése.

1897: A Klimt és a Flöge család együtt tölti a nyarat a tiroli Fieberbrunnban.

1900 és 1916 között Gustav és Emilie rendszeresen az Attersee partján töltötték a nyarakat: Litzlberg am Attersee-ben, a Paulick-villában Seewalchenben, a Villa Oleanderben Kammerben vagy a Weißenbachban található erdészházban. Erről tanúskodik egyrészt számos fotó, amelyen Emilie avantgárd reformruhákban látható, másrészt Klimt több mint 40 tájképe, amelyek mind itt készültek.

1904: A Schwestern Flöge divatszalon megalapítása nővéreivel, Helene-nel és Pauline-nal. Emilie a szalon kreatív elméje, kapcsolatépítője és legfőbb nagykövete is egyben. Rendszeresen utazik Párizsba, hogy a vásárok legújabb trendjeit Bécsbe hozza. Ügyfelei között társasági hölgyek is találhatók. Klimt is elküldi néhány ügyfelét a Flöge nővérekhez.

Amikor Klimt 1918-ban meghalt, hagyatékának egy része Emilie-re szállt.

1938-ban Emilie örökre bezárja szalonját.

Emilie 1952-ben meghal Bécsben. Díszsírja a bécsi Simmering kerületben található protestáns temetőben van.

Nyári felfrissülés az Attersee partján

media_content.tooltip.skipped
media_content.tooltip.skipped
media_content.tooltip.skipped
media_content.tooltip.skipped
media_content.tooltip.skipped
media_content.tooltip.skipped
media_content.tooltip.skipped

Beszélgetés Sandra Tretterrel

A Klimt Alapítvány igazgatója, Sandra Tretter és csapata nemcsak a Klimt-kutatásra koncentrál, hanem az extravagáns divattervező, Emilie Flöge munkásságának és életének is elkötelezett híve.

“

„Emilie Flöge minden tekintetben kivételes jelenségnek számított a XX. század elején.”
Sandra Trettner, a Gustav Klimt Alapítvány igazgatója

austria.info: Az Attersee-nél korábban megtalálható Gustav Klimt Központban először 2016-ban szenteltek külön kiállítást Emilie Flögének. Miért tudunk olyan keveset Flögéről?

Sandra Tretter: Valóban sokáig feledésbe merült. Még a protestáns temetőben lévő sírját is csak 2006-ban találta meg egy angol amatőr kutató és Flöge-rajongó, amikor a temetői jog már egy éve lejárt. Szerencsére a sírhelyet még nem számolták fel és díszsírhellyé lehetett alakítani. Az általa teremtett divat nagy népszerűségnek örvendett és Klimt festményeihez hasonlóan, művészi és divatos must-have volt.

austria.info: Hol találhatók Emilie Flöge munkái?

Sandra Tretter: Sajnos csak néhány Flöge-ruha maradt fenn. Van egy fürdőruhánk, amelybe még mindig bele van varrva az eredeti címke és a Bécsi Múzeum gyűjteményében is van két ruha. Az, hogy Klimt festőköpenye szintén Flöge terve-e, még mindig kutatás tárgya. Mindenesetre alkotásai és ékszerei ma már ritka és nagyon vágyott darabok a műtárgypiacon.

austria.info: Hol érdemes leginkább Flöge nyomdokaiba eredni?

Sandra Tretter: Minden bizonnyal az Attersee-nél, ahol Klimt és Flöge a nyári vakációkat töltötte. Például a Klimt-kertben vagy a Klimt-ösvényen, az Attersee északi partjára tett hajókiránduláson, a Paulick villa és az újonnan épült Emilie Flöge tér mellett elhaladva vagy a csónakháznál, amely egy Klimt-portrésorozaton is szerepel.

austria.info: Hogyan jellemezné Emilie Flögét?

Sandra Tretter: Független, emancipált és profitorientált vállalkozó volt, a Schwestern Flöge divatszalon kreatív vezetője. Profi kapcsolatépítő, aki tudta, hogyan használja ki mind a Wiener Werkstätter műhellyel kialakított, mind a társasági hölgyekhez fűződő kapcsolatait, akik mind Klimttel akarták megfestetni portréikat. Minden tekintetben a XX. század elejének kivételes jelensége volt.

A Klimt Alapítvány 2021-ben Gustav Klimt természet iránti elkötelezettségének szentelte magát, 2022-ben pedig a Gustav Klimt Központ 10. évfordulója alkalmából a festő egy eredeti festménye tér vissza a régióba.

media_content.tooltip.skipped

Gustav Klimt és a rózsa ígérete

Az osztrák festőművész a szecesszió egyik legjelentősebb képviselője és az élet szép dolgainak szerelmese volt.
Tovább