A tökéletes hosszútávú túraútvonal mindazoknak, akik igazából soha nem akartak többnapos túrát tenni…
Többnapos túrázás közben az összes csomagunkat magunkkal cipelni? Sokak számára riasztó elképzelés... Azonban ha adunk egy esélyt a hosszútávú túrázásnak, könnyen rabul ejthet minket a varázsa. A festő falvaktól a hangulatos alpesi kunyhókig vezető utakon egész egyszerűen még több élményben lehet részünk – még több természeti látnivaló, még több vendégszeretet, még több kaland vár ránk. Ráadásul igazán eredeti módon találhatunk vissza saját magunkhoz, amikor mindent, amire szükségünk van, a hátunkon cipelünk.
Itt lép be a képbe az Iseltrail, egy Kelet-Tirolban kanyargó hosszútávú túraútvonal, amelyet 2020-ban nyitottak meg. A túraútvonal végig az Isel mentén vezet, mégpedig a Dráva-Isel torkolattól (Lienz) egészen a folyó eredetéig, az Umbalkees-gleccserig. Az 5 szakasz során egészen eltérő világok tárulnak fel a túrázók előtt: napsütötte völgyek, festői falvak, meseszerű erdők, lélegzetelállító vízesések és nem utolsósorban egy lenyűgöző gleccser.
Különösen az első három szakasz alkalmas arra, hogy családok és kezdők is megtegyék. Opcionálisan az egyik festői hegyi faluban be lehet iktatni egy pihenőnapot, ami segít még jobban megismerni a vidéket és az embereket. Az Iseltrailen történő túrázáshoz a májustól szeptemberig tartó időszak a legjobb.
A túraútvonal kiindulópontján egészen szelíden folyik az Isel. Lienz Kelet-Tirol tartományi fővárosa, középkori hangulatú kisváros színes homlokzatokkal, amelyek elbűvölő kontrasztot alkotnak a háttérben magasodó Dolomitok csipkés hegyormaival. A pályaudvarról a város utcáin sétálva a középkori Bruck-kastély felé vesszük az irányt. A magasan a város felett trónoló kastély őrtornyával és fogazott tetőpárkányával igazi lovagvár látszatát kelti. Ahogy hátunk mögött hagyjuk a várost, a táj változni kezd. Feltűnnek a folyóban az első szigetek, majd kavicszátonyok is, amelyeket egészen váratlanul homokos partszakaszok követnek. Ezen a részen az Isel különleges, egzotikus hangulatot áraszt. Kicsit később pedig megmutatja mesebeli oldalát is: egy kis kitérővel egy erdei szurdokba juthatunk, amelyben a Daberer-vízesés mohával benőtt sziklákon zuhan a mélybe. A kitérő után visszatérünk az Isel partjára és elkísérjük a folyót St. Johann im Walde-ba, egy vörös templomtornyos, 300 lelket számláló településre, ahol sátrat verünk az első éjszakára.
Magánszállások St. Johann im Walde-ban:
Egy reggel az Isel partján csak jó reggel lehet. Búcsúzunk vendéglátóinktól, majd a helyi kőfejtő mellett elhaladva, Huben irányába elhagyjuk a festői St. Johann im Walde-t. Az Isel ismét új arcát mutatja nekünk: itt-ott hosszúra nyúlt szigetek törik meg a folyó tejszerű, kékeszöld színét – a legutóbbi tengerparti nyaralás koktéljára emlékeztetve (itt azonban kevesebb a Blue Curacao és több az olvadékvíz és a kőtörmelék). Hubenben érdemes beiktatni egy kis pihenőt: a Landerl kávézó panorámateraszán ücsörögve megcsodálhatjuk a virágokkal teli erkélyeket. Délután a völgy tovább szűkül és a folyó is egyre vadabbá válik. Ez nemcsak látható, hanem hallható is: az első sziklák megjelenésével kezdődik a morajlás és a zúgás is. Szürkületkor elérjük Matrei-t, amely egy széles völgymedencében található és 4600 lakosával szinte nagyvárosnak számít.
És már kezdődik is a harmadik nap – szinte már a többnapos túrázás szakértőinek érezzük magunkat, ám a mai nap komoly kihívás elé állít bennünket. Az Iseltrail kezdetben ad nekünk némi türelmi időt: a folyótól délre, a völgy árnyékos oldalán túrázunk sötétzöld erdőkben, amelyekben egyszerre nagyon kicsinek és nagyon élettel telinek érezhetjük magunkat. Ezután a túloldalon megpillantjuk Virgent: a filmbe illő, vörös cseréptetős hegyi falucska elbűvölő látványt nyújt. A falu alatt vadul rohan át az Isel egy erdei szurdokon, mintegy előre vetítve azt, ami eztután jön: a vad Isel-szurdokot néhány kilométerrel feljebb a völgyben. Itt a túraútvonal nem a folyó partján fut, csak néha-néha nyílik egy kis rálátás a szurdokra. Ámulva csodáljuk előbb a vad Iselt, aztán az ismét csendessé váló Iselt, míg végül megérkezünk következő állomásunkhoz Prägraten am Großvenediger településére.
Ma, utunk negyedik napján az Isel megmutatja legdrámaibb oldalát. Mint azt korábban már megszoktuk, ezúttal is nyugodtan kezdődik a nap: az első szakaszon a türkizkék Isel élénken csobog és locsog. Aztán megérkezik az első olyan pillanat, amelyben még a lélegzetünk is eláll: a Glo-szurdokban egy különleges világ tárul fel előttünk. A sziklák között fehér ívekben zúdul alá a víz, miközben a vízpermet szivárványt varázsol a levegőbe. A következő a titokzatos Strödeni-vízesés, amely csak a Strödeni-hídról csodálható meg. Ezután elhaladunk az Islitzeralm mellett – ahol egyébként ízletes fánkkal és császármorzsával várják a túrázókat –, tovább az Umbal-vízesésekhez. A látványra eddig egyetlen pillanatban sem volt annyira találó a lélegzetelállító kifejezés, mint ezen a ponton. A víz fehéren zuhan a mélybe a sziklalépcsőkön, mi pedig egy 30 méter magas acélszerkezetnek köszönhetően minden eddiginél közelebb kerülhetünk a vízeséshez és megfürödhetünk a vízpermetben. Ahogy továbbhaladunk, megváltozik a környezet: az erdő egyre ritkábbá válik és hamarosan egy meglehetősen kopár terepen találjuk magunkat, ahol az itt-ott legelésző juhoktól eltekintve semmi nyomát nem látjuk emberi beavatkozásnak. Fáradtan és boldogan elérjük végre a Clarahüttét, amelyet sziklákkal szegélyezett hegyoldalak vesznek körül – ez az egyetlen hely, ahol éjszakázni lehet ezen a szakaszon.
Utolsó napunkon elmerülünk a gleccservidékben. A környék meredek és kopár, az Isel vize pedig jeges. Először virágokkal borított, különálló sziklákkal tarkított mezőn túrázunk, majd egy olyan terepre érkezünk, amelyet néhány évtizeddel ezelőtt még gleccserjég borított. Itt lépünk be a sarkvidéki éghajlati zónába, ahol a napsütéses Lienz nagyon távolinak tűnik. 2500 méteres tengerszint feletti magasságban végre eljutunk a gleccserig és ezzel együtt az Isel eredetéhez, ahol a jég lassan zöldeskék vízzé változik. Az Umbalkees-gleccser jeges szellője egy másik világba repít bennünket és ráébredünk, hogy most már az egész Iselt megismertük, a nyugodt Dráva-torkolattól kezdve egészen az eredetig. Itt az ideje, hogy visszatúrázzunk Strödenbe, ahonnan busz visz minket Lienzbe. Lélekben elbúcsúzunk az Iseltől, amely első hosszútávú túránkon a legszebb élményt adta nekünk, amit csak kívánni lehet.
A visszaúton Strödenbe:
A többnapos túra, hosszútávú túra és trekking fogalmakat gyakran szinonimaként használják minden olyan túrára, amelyek több szakaszból állnak és több napot vesznek igénybe. Általában többnapos túrának hívják a rövidebb, 2–5 napos túrákat, míg a 6 napnál hosszabbakat inkább távolsági vagy hosszútávú túrának. A trekking során legtöbbször gyéren lakott, a civilizációtól távol eső területeken túrázunk, amihez több felszerelésre van szükség.
Az Iseltrail egy hosszútávú túraútvonal Kelet-Tirolban, amelyet 2020 júliusában nyitottak meg. Az útvonal végig az Isel folyót követi, amely az Alpok leghosszabb szabadon folyó gleccserfolyója. 73,5 km hosszú és 5 (vagy akár több) szakaszban lehet bejárni. Túrázás közben a legkülönfélébb tájegységekkel találkozunk: a napsütötte völgytől kezdve a robajló vízeséseken át az Isel forrásáig az Umbalkees-gleccser lábánál. Az Iseltrail nem egy átlagos túraúvonal: különlegessége abban rejlik, hogy az érintetlen természet legeredetibb, közvetlen felfedezésének lehetőségét nyújtja – még ha ez nem is mindig a legkényelmesebb.
Mielőtt először indulunk hosszútávú túrára, érdemes tesztelni az erőnlétet nehéz hátizsákkal megtett hosszabb nappali túrákon – ehhez válasszunk nem túl nehéz útvonalakat. A kezdőknek az is jó megoldás, ha beiktatnak egy-egy pihenőnapot az egyes szakaszok között.
Többnapos túrára feltétlenül érdemes az alábbiakat bepakolni:
Az osztrák Alpokban található hosszútávú túraútvonalak három dolgot egyesítenek magukban: szabadság, élmények és természetközeliség. Keljen ön is útra, fedezze fel a természet és a túrázás szépségét!
