Csillagnézés Ausztriában
A legszebb helyek és élmények fényszennyezés nélkül
Csend, halk tücsökciripelés, tiszta levegő, mély sötétség. És magasan a békés természeti jelenet fölött: a csillagos égbolt káprázatos ragyogása. Az embereket évezredek óta lenyűgözik az égitestek, és számtalan történet íródott az istenekről és az emberi világról. A végtelen csillagvilág rejtélye, a hol és miért kérdései, a „felsőbb hatalom” keresése ősidők óta foglalkoztatja az embereket: a csillagászat az emberiség első tudománya.
A „szervezett” csillagmágia az utóbbi időben egyre ragyogóbb formában mutatkozik meg – és nem csak a romantikusok számára. A Salzkammergutban található csillagparkhoz hasonló éjszakai tájvédelmi területek csökkentik a fényszennyezést. Ez előnyös az embereknek, az állatoknak és a környezetnek is.
A legszebb helyek a csillagnézéshez
A legmenőbb csillagnézős élmények
3 kérdés az ausztriai csillagparkról
Ausztria első csillagparkja
2021-ben az Attersee-Traunsee régiót Ausztria első csillagoségbolt-parkjaként ismerte el az International Dark Sky Association. Ezzel Ausztria először vált a „Dark Sky Places” globális hálózat tagjává, amely világszerte 150 csillagparkot számlál, ebből 35 Európában található. A projekt célja az éjszaka természetes sötétségének megőrzése és a fényszennyezés csökkentése.
A csillagpark látogatói zavartalan kilátást élvezhetnek a csillagos égre, szabad szemmel láthatják a Tejutat és átélhetik a sötét éjszaka varázsát. Ez a fenntartható projekt nemcsak a biodiverzitást támogatja, hanem tudatosítja is a sötétség értékét egyre világosabbá váló világunkban.
Lépj ki az éjszakába, nézz fel a csillagokra, és szabad vagy!
Friedrich von Gagern (1882–1947), osztrák író
Kész őrület: ez világos!
A fényszennyezés az éjszakai égbolt mesterséges fénnyel való korlátozás nélküli kivilágítása. Ez egyre inkább problémává válik. A fényszennyezés ugyanis nemcsak a csillagok látványát rontja, hanem messzemenő ökológiai és egészségügyi következményei is vannak:
Káros az emberre: a fény gátolja a melatonin – az alváshoz és a pihenéshez fontos hormon – termelődését. Ez megzavarhatja a bioritmust, ami viszont gyengítheti az immunrendszert és hosszú távon károsíthatja az egészséget.
Káros az állatvilágra: az emlősök 70 %-a éjszakai életmódot folytat. A mesterséges fény megváltoztathatja viselkedésüket, ami hatással lehet a rovarpopulációra, és így az egész táplálékláncra.
Káros a környezetre: az éjjeli mesterséges fény serkentheti a növények fotoszintézisét, ami alapvetően nappal, napfény hatására történik. Ennek következtében a fák élettartama csökken, mivel a növények kimerülnek.