Johann Strauss (ifj.)
Fő-Schani és a keringőkirály
A keringő bölcsője
„Most már ez a mihaszna kölyök, Johann, keringőket akar írni, mikor fogalma sincs róla!” – Johann Strauss (id.) híres-hírhedt szavai ezek. Ha keringőről van szó, többnyire az ő fia, Johann Straussra gondolunk, aki 1825. október 25-én született Johann és Anna Strauss legidősebb gyermekeként a hat közül. Hogy „Schani” – ahogyan mindenki nevezte (a Johann bécsi változata) – zenész legyen, azt az apa, a világhírű tánczeneszerző és karmester nem akarta. Hiszen ő volt a hivatalban lévő keringőkirály! Még azt is megpróbálta, hogy megakadályozza fia első fellépését 1844. október 15-én, a „Dommayer Kaszinóban” – sikertelenül. „Most elektromos áram jár át minket tetőtől talpig … ott fent úgy dolgozik, mint egy szikrákat szóró galvanikus elem” – írta egy kritikus elragadtatottan a még alig 19 éves Johann Straussról. „Ritka, hogy az apák tehetsége a fiúkra is átszáll, de Strauss fiáról igazán elmondható: ő a keringőnek született!”
Beethoven és Schubert halálával a bécsi zenei élet új korszakba lépett. Ez az új korszak pezsgéssel és lendülettel volt tele, ami nagyrészt a Strauss-dinasztiának köszönhető. Johann Strauss hatévesen komponálta első keringőjét, és miután apját leváltotta saját zenekara karmesteri posztjáról, sikerei már nem korlátozódtak Bécsre. 1863-tól ő vezényelte az összes udvari bált – ezzel kezdetét vette a bécsi tánctörténet új korszaka.
De mi is a bécsi keringő, amelyet 2017-ben az UNESCO szellemi világörökségének nyilvánítottak? Az egyik legrégebbi modern polgári társastáncból kiindulva a bécsi keringő egészen az 1815-ös bécsi kongresszusig a felsőbb körökben nem volt elfogadott, sőt, illetlennek számított. Csak később, az új polgárság felemelkedésével, a szalonok megnyitásával a szépművészetek előtt, az udvari bálok meghonosodásával és az új Bécs kialakulásával – amely lerombolta régi városfalait – teremtődtek meg egy lendületes korszak alapjai: ez a Gründerzeit.
Az „An der schönen blauen Donau” című keringője, közismert nevén a „Dunakeringő”Ausztria „nem hivatalos nemzeti himnuszaként” is ismert.
Johann Strauss Bécse
Egy emléktábla portrédomborművel emlékeztet Johann Strauss (ifj.) szülőházára. Innen sétálhattok a Café Sperlhez, ahol egy bécsi melange és egy „Sperl reggeli” mellett kezdhetitek a napot. Öt perc séta, és máris elértek a Naschmarktra, Bécs gourmet piacára. Néhány házzal arrébb található a Theater an der Wien, ahol Strauss „A denevér” című művét 1874-ben először mutatták be. A belváros felé haladva találjátok a Strauss Múzeumot, amely multidimenzionális állandó kiállítással mutatja be Strauss munkásságát. Pár lépéssel tovább elérhetitek a Karlskirchét, ahol Strauss 1878. május 28-án – alig hét héttel felesége, Jetty halála után – összeházasodott Angelika Dittrich színésznővel. A másik oldalon található a Wiener Musikverein (Bécsi Zeneegylet), a Bécsi Zenebarátok Társaságának otthona. Az épület megnyitó bálján, 1870-ben, a Strauss-testvérek vezényeltek, ma pedig itt játsszák a Bécsi Filharmonikusok újévi koncertjét az Aranyteremben.
A sarkon található a Bécsi Állami Operaház, ahol 1892-ben mutatták be Johann Strauss egyetlen operáját, a „Ritter Pásmán”-t. Egy rövid kitérő a Zene Házába (Haus der Musik), Bécs interaktív zenei múzeumába, lehetőséget nyújt arra, hogy virtuálisan vezényeljetek. A Kärntner Straße egyenesen a Szent István-székesegyházhoz (Stephansdom) vezet, ahol Johann Strauss 1862-ben feleségül vette első nejét, Jetty Treffz-et. Innen továbbhaladva a Wollzeile irányába elérkeztek a Stadtparkba, ahol a keringőkirályt 1921-ben örökítették meg egy hegedűvel a kezében – ez máig kedvelt fotómotívum. A közelben, a Kursalon Hübnerben Johann Strauss gyakran lépett fel testvéreivel együtt. Ma is élvezhettek itt Strauss-koncerteket, csakúgy, mint a Schönbrunni Orangerie-ben, ahol egykor maga Mozart is zenélt. Ha megéheztek, ebédelhettek a Meierei im Stadtpark nevű tejivóban, amely a Bécs-folyó mellett található. Innen elsétálhattok a Ringstraße mentén a Duna-csatornához. Egykor itt, régi lakásában írta Johann Strauss a Kék Duna keringőt.
Tipp: a Strauss-rajongóknak kihagyhatatlan úti cél a House of Strauss.
Bécs, Johann Strauss 200. születésnapja alkalmából egy pezsgő kulturális térséggé alakul.
Tudod, félek, ha egyedül vagyok.
Strauss és a nők
Johann Strauss (ifj.) háromszor házasodott és feleségei gyakran vállalták karrierje menedzselését. Első felesége, Jetty Treffz, énekesnő volt. Ő kezelte Johann Strauss pénzügyeit és támogatta a nőcsábász imázsát, ami jelentősen hozzájárult a népszerűségéhez. Tizenöt év házasság után Jetty 1878-ban elhunyt, ami mélyen megrázta Strausst.
Néhány héttel később feleségül vette a nála sokkal fiatalabb színésznőt, Angelika „Lili” Dittrichet. Ez a házasság rövid életű volt és négy év után véget is ért, amikor Lili elhagyta Johann-t a Theater an der Wien igazgatójáért. Mélységesen sértetten Johann áthelyezte az „Egy éj Velencében” című operettjének bemutatóját Bécsből Berlinbe.
Harmadik felesége, Adele Strauß, hasonlóan Jettyhez, gondoskodott a zeneszerzőről. Hogy elvehesse Adele-t, Johann áttért az evangélikus hitre. Adele a zeneszerző haláláig hű maradt hozzá és gondosan kezelte Johann Strauss hagyatékát. Ő érte el a művei szerzői jogainak meghosszabbítását is, amelyet „Lex Johann Strauss” néven ismernek.
Strauss-alternatívák
A háromnegyedes ütem ma
Aki azt gondolja, hogy keringőt csak a Strauss család dallamaira lehet táncolni, az téved. Az elmúlt évtizedek számos világhírű pop- és rockslágere íródott lendületes háromnegyedes ütemben, például Rihanna „Love on the Brain” vagy a Queen „Somebody to Love” című dala is. Íme egy válogatás azokból a modern dalokból, amelyekre tökéletesen táncolható a bécsi keringő:
Dean Martin: That’s Amore
Kelly Clarkson: Breakaway
Seal: Kiss from a Rose
Tom Jones: Delilah
Rihanna: Love on the Brain
Bryan Adams: Have You Ever Really Loved a Woman?
Bon Jovi: Bed of Roses
Queen: Somebody to Love
Ed Sheeran: Perfect
Billy Joel: Piano Man
Doris Day: Que Sera, Sera (Whatever Will Be, Will Be)