Oskar Kokoschka
Szabad szellemű vizionárius és a lélek festője
A nagy Oskar Kokoschka a kis, Duna-parti Pöchlarnban született, és egész élete során a szívében hordozta alsó-ausztriai gyökereit. Ma a híres expresszionista és bécsi modern festő Pöchlarnban nagyobb jelenléttel bír, mint valaha.
Természetes, hogy a pöchlarniak büszkék, állítja Bernadette Reinhold: „Pöchlarnnak alig 4000 lakosa van. Az, hogy Oskar Kokoschka itt látott napvilágot, és szülőháza ma kiállítási és dokumentációs központként működik, az abszolút szerencsés véletlen”.
Ma is mindenütt találkozhatunk a kivételes művész nyomával ebben az alsó-ausztriai, Duna-parti kisvárosban. Festményeinek óriási nagyításai számos ház homlokzatán láthatók. Még intenzívebb élményt nyújt a pöchlarni Kokoschka Múzeum, amely a művész szülőházában és az egykori pajtaépületben kapott helyet.
Oskar Kokoschka szenvedélyes képi világa
Életének és művészetének állomásai
A Duna-vidéki szülőhely
Oskar Kokoschka egész életében kötődött szülőhelyéhez, Pöchlarnhoz. Az elismert Kokoschka-szakértő, Bernadette Reinhold vezeti a Bécsi Iparművészeti Egyetem Oskar Kokoschka Központját. „Sok történetében és elbeszélésében újra és újra hivatkozott Pöchlarnra. A dokumentációs központ létrehozása szülőházában számára egyfajta »végleges hazatérés« volt.“
A Duna mindig is központi szerepet játszott a világpolgár életében, véli Bernadette Reinhold – függetlenül attól, hogy éppen Londonban élt, a Közel-Keleten utazgatott vagy a Genfi-tó partján dolgozott: „nagyon fontos volt számára, hogy folyó mellett született, ahol minden mozgásban van és a különböző hatások mintegy odaáramlanak”. Az 1950-es években Kokoschkát díszpolgárrá avatták.
Sokoldalú művésztehetség
Oskar Kokoschka az volt, akit ma multitalentumnak nevezünk. Színműveket és elbeszéléseket írt, színházi díszleteket és templomi mozaikokat tervezett. Mindenekelőtt azonban festett – vadul, kifejezően és érzelmesen. Rendkívüli és a korában teljesen újszerű portréi tették híressé: festményei nem annyira a látható valóság hű ábrázolására törekedtek, mint inkább a modell arca mögött rejlő alapvető jellemvonások és a személyiség megragadására.
Kokoschka festményein megfigyelhető az emberek optimizmusa, de bizonytalanságuk és belső konfliktusaik is, néha pedig még bánatuk és fájdalmuk is. Kokoschka művészetét gyakran jellemzik lélekábrázoló festészetként. A művész célja az volt, hogy az egész embert megörökítse a vásznon, ne csak a külsejét.
Művészet, száműzetés és vágyakozás
Oskar Kokoschka hamar Bécsbe költözött, ahol már fiatalon megalapozta későbbi hírnevét. Kokoschkát mindenekelőtt az arcok érdekeltek, műveinek csaknem fele fejet ábrázol. Megfestette Adolf Loost, Karl Krausst és sok politikust is.
Az első világháború után egyetemi tanár volt Drezdában. 1923-ban fizetés nélküli szabadságra ment, és soha nem tért vissza, hanem évekig utazgatott Európában, Észak-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában, ahol rajzolt és festett.
Amikor a nemzetiszocialisták rágalmazták a művészetét, Londonba emigrált, és politikai témájú alkotásokat készített. A nyughatatlan vándor később a Genfi-tó partján talált egyfajta otthonra. Oskar Kokoschka ott halt meg 1980-ban, 94 éves korában.