Gustav Klimt és a rózsa ígérete
Előszeretettel inspirálódott a természetben: Gustav Klimt festőművész nemcsak a szecesszió egyik legjelentősebb képviselője és a bécsi szecesszió társalapítója volt, hanem az élet szép dolgainak szerelmese is. A rózsa szépsége különösen lenyűgözte, a szenvedély szimbólumának tartotta.
Klimt és a rózsakert ígérete
„Egy szerelmes nővel bármit megtehetsz, amit csak akarsz.” Ausztria vitathatatlanul egyik legragyogóbb és legizgalmasabb festőjének, Gustav Klimtnek ez az idézete sokakban felhördülést vált ki. A szecessziós művész Klimt tudta, hogyan kell lenyűgözni a nőket, akár művészetével, akár egyedi személyiségével, akár életigenlésével. Az, hogy a kék köpenyes festő hogyan tudta meghódítani a nőket, az az ő titka marad. Kézenfekvő azonban, hogy a virágok királynője, a rózsa nemcsak a műveiben, hanem az udvarlásainál is meghatározó szerepet játszhatott. A rózsa a szerelem és a szenvedély jelképe – még Klimt sem tudott szabadulni ettől az ígérettől.
Klimt szerette és imádta a nőket, mert bár a festőművész sosem volt házas, összesen hét gyermeke született különböző kapcsolataiból. A múzsájával, Emilie Flögével folytatott szenvedélyes viszonya mellett jól ismert a 19 éves Alma Schindlerrel (később Mahler-Werfel) és számos további modelljével, például Maria Ucicky-vel vagy Marie (Mizzi) Zimmermannal folytatott szerelmi afférja. Klimt az emancipált divattervezővel, Emilie Flöge-vel egy életre szóló kapcsolatot ápolt. Minden bizonnyal ő volt az élete szerelme.
Klimt imádta emancipált és karizmatikus, önálló gondolkodású nőket, mint Emilie Flöge.
Gustav Klimt
-
Élt:1862 - 1918
-
Lakóhelye:Bécs
-
Legkedveltebb helye:Attersee
-
Leghíresebb műve:A csók (1908/09)
-
Legjelentősebb alkotó évei:1899 - 1910
A művészről
Valószínűleg Gustav Klimt volt Ausztria eddigi művészettörténetének az egyik legragyogóbb és legizgalmasabb festőművésze. 1862-ben született a Bécs melletti Baumgartenben, pályafutását kezdetben történelmi festményekkel kezdte. 1890 körül egyre inkább kialakította jellegzetes lapos ornamentikájú, összetéveszthetetlen expresszionista stílusát. 1897-ben elhagyta a Künstlerhaus-t és társalapítója lett a bécsi szecessziónak – hadat üzent az állam művészettel szembeni elvárásainak. Legendás volt az is, ahogyan Klimt élvezni tudta az életet, amit többek között pazar esti lakomái is bizonyítanak. Mellesleg még ma is találgatások keringenek arról, hogy mennyi kapcsolata volt az előkelő társaság hölgyeivel.
Gustav Klimt nyomában