1. Homepage
  2. Művészet és kultúra
  3. Népszokások és hagyományok
  4. Húsvéti vásárok Auszriában

Húsvéti vásárok Ausztriában

Aki szeretne egy kis húsvéti emléket hazavinni magával, annak érdemes ellátogatnia a húsvéti piacok egyikére, ahol kézműves termékekkel és osztrák finomságokkal várnak.

Sokan mondják, hogy ez az év legszebb időszaka, és az biztos, hogy a legszínesebb. Húsvétkor Ausztria turisztikai kínálata is színesebb, mint máskor – legyen szó kultúráról, kulináris élményekről, népszokásokról vagy hagyományokról. Ausztriában például a húsvéti nyuszinak kifejezetten sok dolga van húsvétvasárnap: színes tojásokat, édességeket és apró ajándékokat rejt el a házakban és a kertekben, vidám keresgélésre invitálva gyerekeket és felnőtteket egyaránt.

Élénk kézművesség és színes piacok

A húsvétra való tekintettel az ország piacterei megtelnek élettel. Legyen szó művészien festett tojásokról, díszített pálmacsokrokról vagy kézzel faragott figurákról - a piacok az osztrák kézművesség kirakatai.

A húsvét Ausztriában a hagyományok és a tavaszi ébredés megélésére invitál. A művészi kézművességtől a kulináris finomságokon át az élő szokásokig - a húsvét az összes érzékszervek ünnepe.

Megjegyzés:

Listánk szövetségi államonként áttekintést nyújt a húsvéti piacokról, de nem teljes. Felhívjuk a figyelmeteket, hogy 2026-ban még nem minden időpont ismert. Igyekszünk folyamatosan kiegészíteni és frissíteni a dátumokat. Mivel az időpontok rövid időn belül változhatnak, kérjük, ellenőrizzétek az adott régió weboldalát, vagy forduljatok közvetlenül a helyi idegenforgalmi hivatalhoz.

Húsvéti vásárok

Burgenland

Karintia

Alsó-Ausztria

További húsvéti vásárok

Felső-Ausztria

További húsvéti vásárok

Salzburg tartomány

Stájerország

Tirol

Vorarlberg

Bécs

Húsvéti hagyományok országszerte

Pálmás szamár

Aki húsvétkor Salzburg tartományba utazik, számos eredeti szokással találkozhat. Ezek közé tartozik például a Salzburg melletti Puchban tartott pálmás szamár felvonulás. Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának felelevenítésére szokás fából készült pálmás szamarat (Palmesel) körbevinni a településen, amelyen egy Krisztus-alak ül. A puchi pálmás szamár a XVII. századból származik. Minden évben virágvasárnap a helyi hagyományőrző egyesület négy férfitagja viszi körbe a településen a mintegy 100 kilós szamarat, amelyen kauri kagylókból készült kantár van és egy pálmaágat tartó Krisztus-alak ül.

Húsvéti tüzek

A húsvéti tüzeknek ugyanilyen régi hagyománya van. Salzburg tartomány, Stájerország és Karintia egyes részein még ma is húsvéti tüzek világítják meg az éjszakai égboltot. A férfiak több héten át építik a gyakran akár tíz méter magas, fából készült, bonyolultan ácsolt tornyokat. Húsvétvasárnap éjszakáján a tornyokat aztán felgyújtják. Sok más húsvéti szokáshoz hasonlóan ez sem keresztény, hanem pogány szokás. Ma már azonban a húsvéti tüzet a Jézus feltámadása miatti öröm jelképeként értelmezik.

Repülő harangok

A nagyhéten nem szólnak a harangok. A legenda szerint nagycsütörtökön Rómába repülnek a harangok és húsvét vasárnapjáig nem szólalnak meg újra. A harang feladatát erre az időre a kereplő (Ratscherbuam) veszi át. A kereplő fából készült eszköz, amely forgatásakor hangos, kereplő hangot ad ki. A gyerekek csörgődobbal és kereplőkkel vonulnak végig a településen, mondókákat mondanak és dalokat énekelnek, amelyet kerepléssel kísérnek.

Színes tojások

A húsvéti tojásfestés Ausztriában mindenütt elterjedt szokás, amelynek eredete a XII-XIII. századra nyúlik vissza. A Lungau régióban azonban a lakosok a tojásdíszítés egy különleges változatát művelik: a húsvéti asztalon és a húsvéti kosárban úgynevezett „turbolyás tojások” találhatók. Az elkészítésükhöz a főtt tojást turbolyával (Grawirlach), sáfránnyal (Kasbleamen) és hagymahéjjal borított vászonkendőre helyezik. A tojást ezután körbetekerik a kendővel és mindkét végén összekötik, majd néhány percre a tojásfestékbe teszik. Ily módon finom, egyedi minták keletkeznek a tojáson.

Húsvét az egész országban

5 tipp: húsvét a gyerekekkel

Mit eszik Ausztria húsvétkor?

FAQ

Vannak olyan ünnepek, amelyeket könnyű megjegyezni: a karácsony mindig december 24-én van, az újév napja pedig mindig január 1-jén. A húsvét azonban teljesen más: a húsvéti tojáskeresés néha márciusra, néha pedig áprilisra esik. Emellett egy egész sor más ünnep, például a mennybemenetel és a pünkösd is ide-oda mozog a húsvét dátumától függően. De miért is van ez így?

Ennek oka mintegy 1700 évre nyúlik vissza: a 325-ben tartott nikaiai zsinaton az összegyűlt püspökök és egyházi tisztviselők úgy döntöttek, hogy a húsvétot ezentúl mindig a tavasz első teliholdját követő vasárnapon ünnepeljük. A vasárnapot azért választották, mert az Újszövetség négy evangéliumának mindegyike a „hét első napján”, azaz vasárnapi napon számol be a feltámadásról.

A húsvéti tojás ajándékozásának történelmi és szimbolikus gyökerei is vannak.

Eredetileg a nagyböjt idején nem volt szabad tojást enni, ezért megfőzték, majd tartósították. Gyakran pirosra színezték, hogy megkülönböztessék a nyers tojástól.

A középkorban a tojást a feudális uraknak fizetett adónak vagy bérleti díjnak is tekintették.

A tojás a feltámadást, az új életet és a termékenységet szimbolizálja - ez a szokás a 13. századig nyúlik vissza.

Ausztriában a húsvéti hagyományokat régiónként eltérő módon ünneplik.

Jellemző a húsvéti tojáspiszkálás, amelynek során két ember egymásnak csapja a tojását - az ép tojás nyer. Pálmavasárnap szeretettel feldíszített pálmabokrokat szentelnek. Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának felelevenítésére szokás fából készült pálmaszamarakat vinni a városon keresztül, amelyeken Krisztus alakja ül. Nagycsütörtöktől nagyszombatig sok templomban elhallgatnak a harangok - a hagyomány szerint Rómába "repülnek". Ez idő alatt a harangozó fiúk és lányok facsörgőkkel helyettesítik a harangok kongatását.

Sok helyen húsvét éjszakáján húsvéti tüzet gyújtanak, amely a fényt és az új életet szimbolizálja. Húsvét vasárnapján a húsvéti nyuszi által elrejtett színes tojásokat és apró ajándékokat keressük. Vannak kulináris ünnepségek is - húsvéti sonkával, húsvéti palacsintával és karintiai "Reindlinggel".

Ausztriában a húsvéti vásárokat hagyományosan márciusban és áprilisban tartják - attól függően, hogy mikor volt az első tavaszi telihold.

Ausztria is különleges kulináris finomságokkal ünnepel - húsvéti sonka, Mostviertler "Godnküpfi", Osterpinzen, karintiai Reindling és mézeskalácsszívek.

Klímavédelmi információk

Miért fenntarthatóak a hagyományok és szokások?

A szokások és hagyományok ápolása Ausztriában szorosan kapcsolódik a fenntarthatósághoz. Az olyan hagyományok, mint a marhahajtás, a hagyományos fesztiválok és a regionális kézművesség a természet és az erőforrások iránti mély tiszteletről tanúskodnak. Ezek a szokások elősegítik a helyi növény- és állatvilág megértését és megbecsülését, valamint a környezettudatosságot.

A szokások és hagyományok a társadalmi fenntarthatóságot is erősítik: az olyan hagyományos fesztiválok, mint a májusfa felállítása, a húsvéti ünnepségek vagy a karácsonyi szokások erősítik a közösségi érzést és a régió gondozása iránti közös elkötelezettséget. A szellemi kulturális örökség a hagyományos rituálék, szokások és kézműves mesterségek előtt is tiszteleg, amelyek nemzedékről nemzedékre öröklődnek.

Fenntartható utazás

Ez is érdekelhet titeket

Fedezd fel Ausztria legjavát!

Iratkozz fel hírlevelünkre és informálódj első kézből újdonságainkról!

  • Bennfentes üdülési tippek

  • Aktuális üdülési ajánlatok

  • Gasztronómiai specialitások és receptek

  • Kulturális és sportesemények