Ludwig van Beethoven
Élet a lázadás, a csend és a zsenialitás között
Az 1770-ben Bonnban született Ludwig van Beethovent egyszerre tekintik a bécsi klasszicizmus megtestesítőjének és a romantika úttörőjének. Fiatalon, 1792-ben Bécsbe költözött, ahol 1827-ben bekövetkezett haláláig élt. Zenéje áthatja korának drámai fordulatait: a francia forradalmat, Napóleon korszakát és a restaurációt. Beethoven kilenc szimfóniája, mindenekelőtt az Ötödik - a lenyűgöző nyitómotívummal - és a Kilencedik - Schiller "Óda az örömhöz" című művével - ma már a világ kulturális örökségének része.
Életét mégis ellentmondások jellemezték - zseniális, makacs, gyakran magányos figura volt. Hallássérültként a csend ellenére komponált. Beethoven "a szenvedő emberiséget akarta szolgálni" zenéjével és olyan műveket alkotott, amelyek ma is mélyen megérintik a hallgatóságot.
Néhány lakás, amelyben a művész élete egy részét töltötte, ma már látogatható, és betekintést nyújt e nagyszerű személyiség életébe és munkásságába. De számos más hely - főként Bécsben, de a Bécsi-erdőben, Badenben és Kremsben is - emléket állít Ludwig van Beethovennek.
Beethoven nyomai és szelleme
Beethoven városa és lakóhelyei
Ludwig van Beethoven Bécsben találta meg ihlető- és lakóhelyét. Két korábbi lakóhelye ma is látogatható, és életének kincseit őrzi.
Az egyik a Pasqualatihaus Bécs belvárosában, a Mölkerbastei és a Schreyvogelgasse sarkán. Beethoven csaknem nyolc évig élt itt. A ház névadója, Johann Baptist Freiherr von Pasqualati nagy pártfogója volt Beethovennek. Itt találta meg az ihletet egyetlen operájához, a Fidelióhoz, de a Für Elise finom dallamát is itt írta.
Beethoven egykori lakását a Bécsi Múzeum részeként elevenítették fel a látogatók számára. Öt különböző szobában számos érdekességet tudhatsz meg Beethovenről, és betekintést nyerhetsz művei kulisszatitkaiba.
Beethoven városa és lakóhelyei
A Probusgasse 6-ban található a Bécsi Múzeum egy másik helyszíne: a Beethoven Múzeum. Beethoven idejében a 19. kerületben található terület még Bécs külvárosa volt - ma már a városközpont szerves része. Volt itt egy gyógyfürdő, ahol Beethoven gyógyulást vagy legalábbis enyhülést remélt egyre súlyosbodó siketségéből.
A Beethoven múzeummá alakított helyiségekben több mint 250 négyzetméteren hat fejezetben merülhetünk el az életében: Megérkezés, Gyógyulás, Zeneszerzés, Keresés, Előadás és Hagyaték. A fejezetek mindegyike a művész egy-egy aspektusát és akkori lakhelyének egy részét mutatja be. Beethoven 1802-ben itt írta meg "Heiligenstadti testamentumát", a közelgő siketségtől való félelemtől hajtva. Ezeket az utolsó sorokat azonban soha nem küldte el testvéreinek. Itt fejezte be 3. szimfóniáját, az Eroicát is. Később legnagyobb művén, a 9. szimfónián is ezen a helyen dolgozott.
Beethoven lakóhelyének felfedezése
4 elképesztő zenei tény Ludwig van Beethovenről
Beethoven Bécsében
A Szecesszió aranykupolája már messziről felismerhető: minél közelebb kerülünk az épülethez, annál inkább elvarázsol a szecesszió ezen építészeti ikonja. "Az időnek a művészetét. A művészetnek a szabadságát" - olvasható a homlokzaton. Amióta a bécsi modernista művészek, például Gustav Klimt, Josef Hoffmann és sokan mások megalapították, a Szecesszió háza a művészeti kiállítások ragyogó helyszíne.
A Beethoven-fríz is ebben az egyedülálló épületben található. A 34 x 2 méteres műalkotást 1902-ben festette Gustav Klimt Beethoven tiszteletére, halálának 75. évfordulójára. Richard Wagner értelmezésében ábrázolja Beethoven Kilencedik szimfóniájának tartalmát: az emberiség boldogságkeresését. A háromrészes frízt eredetileg csak az évfordulós kiállítás dekorációs festményének szánták. Több kerülőút után évtizedekkel később került osztrák tulajdonba, és 1986 óta a mű állandó kölcsönzésben ismét látható a Szecesszió házában.
Beethoven-élmény a múzeumban
Beethoven természetszeretete
Beethoven szenvedélyes természetbarát volt. Számos zenei ötlete a Bécs környéki erdőkben tett hosszú séták során született. A 6. szimfóniája, a "Pasztorál" lenyűgözően tükrözi ezt a természetszeretetet. Öt tételben olyan jeleneteket ábrázol, mint a vidám érzések ébredése a vidéken, egy csobogó patak, egy zivatar és az azt követő öröm. Beethoven ezt a szimfóniát nem puszta utánzásnak tekintette, hanem a természet által kiváltott érzések kifejeződésének.
A természettel való mély kapcsolata kimeríthetetlen ihletforrás volt zenéje számára. Különböző túraútvonalak és gyalogösvények ma is emlékeztetnek a művészre.