Fertő tó: fürdőzés csodás természeti környezetben
A burgenlandi Fertő tavat is magában foglaló nemzeti park területén nádasok, szikes tavak és rétek váltogatják egymást szőlőültetvényekkel és hangulatos fürdőhelyekkel.
Fürdés természetes környezetben
-
Közepes mélység:1 m
-
Max. mélység:2 m
-
Tengerszint feletti magasság:115 m
-
Vízgyűjtó terület:1,120 km²
-
Terület:320 km² (ebből 180 km² nádas övezet)
Csendet kérek! Néhány zizegő fűcsomó már jelzi az érkezését. Aztán előbukkan egy fehér madárfej, pimasz hajcsomóval és egyenesen a spektív felé néz –ezzel a precíz távcsővel minden részletet pontosan meg lehet figyelni. Ez egy bíbic, amely minden tavasszal a Fertő tó körül található mocsárréteken költ.
A Fertő-Fertőzug Nemzeti Parkban a madárlesen lévőknek óvatosan és csendesen kell viselkednie. A nyugalom, a türelem és a koncentráció hozzátartozik a szakszerűen vezetett madármegfigyelő szafarikhoz, amelyeken egyik természeti látványosság a másik után tárul elénk. A nemzeti park képzett parkőreinek köszönhetően nagy eséllyel pillanthatunk meg a burgenlandi sztyeppei tónál előforduló 340 madárfajból néhányat. Ez olyan sokszínűség, mint sehol máshol a kontinensen.
Aktív nyaralás a Fertő tónál: napsütötte élmények
- Szörfözés Podersdorfban: a szél kifeszíti a vitorlát, minden erőnk és koncentrációnk a vízre és a szörfdeszkára összpontosul – a szabadság felemelő érzése!
- Vitorlázás: a Pannon-síkságnak a tónak köszönheti különleges éghajlatát, amihez hozzátartozik, hogy a tavon nagyon jók a szélviszonyok.
- Kitesurf: kiteboard, kitesurf vagy egyszerűen csak kite – a divatos sport a vízisí és a sárkányeregetés egyfajta kombinációja.
- Lovaglás: a nemzeti parkot lóháton is bebarangholhatjuk, miközben kedvünkre fedezhetjük fel a természet szépségét. A lovas túrák középpontjában a természet közelsége áll.
- Segway: merüljön el a természetben segway-jel vagy fedezze fel a különféle látnivalókat a saját tempójában – a különös járművek irányítása jó móka!
- Öko golf: Ausztria első ökogolfpályája a Fertő tó természetvédelmi területének közepén jött létre – a gyep ápolásánál és az öntözésénél figyelembe veszik az egyedülálló pannon természetet.
- Zarándoklat: a Fertő tó körüli régió az országhatáron túl is ismert zarándokhelyeiről és zarándokútjairól, amelyeken sok „magunkhoz vezető út” kezdődik.
Kerékpározás a Fertő tónál: természetközeli élmény
Heuriger és Buschenschank
Vidéki borozók és borkimérések
A vidéki borozóknak (Heurigen) Burgenlandban különleges hagyománya van. A borászok által üzemeltetett rusztikus borkimérések a burgenlandi kulináris kultúra szerves részét képezik.
A jellegzetes, többnyire házi készítésű harapnivalók a kerthelyiségben fogyaszthatók el. A borász pedig a saját borát kínálja hozzá. A legjobb, ha egyszerűen megkóstoljuk a különféle hús- és kolbászkülönlegességeket, a fűszeres sajtokat, a friss zöldségeket és a salátákat!
A burgenlandi borutak
A burgenlandi borutak mintegy 14 000 hektár bortermő területet hálóznak be. Burgenland, mint tartomány lehet, hogy kicsi, de Ausztria második legnagyobb borvidékeként mindenképp lenyűgöző! És ez a területre és a minőségre egyaránt vonatkozik. A burgenlandi borokat a kiváló talaj, a forró és száraz pannon éghajlat, valamint a Fertő tó, mint a páratartalom szabályozója teszi naggyá.
Burgenlandi borutak
6 kiváló borászat
Borászatok a Fertő tónál
Aki a Fertő tó környékére utazik, nem hagyhatja ki a borokat – feltéve, hogy kedveli is a finom borokat. Burgenland ugyanis kifinomult borászairól és kiváló borkiméréseiről (Heurigen) ismert. Sokan közülük olyan borokat készítenek, amelyek tükrözik a származásukat. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, három dolog összjátéka szükséges: a jó talaj, amelyen a szőlő terem, az éghajlat és maguk a borászok, akik a bort készítik.
Így jönnek létre a nagy fehérborok, mint a pinot blanc, a chardonnay és az olaszrizling, valamint a testes vörösborok, mint a zweigelt, a sokoldalú cuvée-k, a kékfrankos és a merlot.
Tipp: látogasson el a Rustban található Osztrák Borakadémiára!
A sztyepptó jelenség
A Fertő tó, amelyet a helyiek előszeretettel hívnak Cappuccino-tónak, tejeskávé színű. De nem kell aggódni! A tó vize semmiképpen sem piszkos. Ellenkezőleg: a Fertő tó vize kiváló minőségű!
A zavarosságnak egyszerű oka van: ez egy sztyepptó. Jellemzője a sekély medence és az erősen ingadozó vízszint, ami az esőtől és a párolgástól függ. Ezért a Fertő tó rendkívül sekély, a maximális mélység mindössze két méter, még a tó közepén is (ezért soha ne ugorjunk fejest a tóba!). A hullámok felkavarják a tó fenekét és a lebegő anyagok folyamatosan kavarognak a vízben. A tó feneke ugyanis nem kavicsos, hanem iszapos-homokos.
Az utolsó nádvágó Ausztriában
Aki időjárásálló nádtetőt épít, annak szüksége van rá. Azoknak is, akik természetes anyagra szeretnének támaszkodik a hőszigetelés és a hangszigetelés terén. Az agyag mellett a nád az egyik legrégebbi ismert építőanyag. A nád betakarítása azonban nehéz munka és Kínából nagy mennyiségben érkezik az olcsó konkurencia. Ezért Erwin Sumalowitsch az egyik utolsó nádvágó Ausztriában.
A Sumalowitsch család generációk óta vágja a nádat a Fertő tó keleti partján. Természetvédelmi okokból csak november és március között engedélyezett a nádaratás. Ezzel egy olyan régi mesterséget tartanak életben, amely a burgenlandi család elkötelezettsége nélkül már régen kihalt volna Ausztriában.
Honnan származnak a fehér barokk szamarak?
A barokk és a rokokó olyan korszakok voltak, amelyek számos különlegességet hoztak létre. Az állatvilágot például a fehér szamarak tenyésztése gazdagította. Milyen szerencse, hogy a fehér szín akkoriban nagyon divatos volt. Így maradtak fenn a mai napig a szép fehér barokk szamarak. Érdekes, hogy ezeket a ritka állatokat csak véletlenül fedezték fel újra, különböző helyeken az 1980-as években. A Fertő-Fertőzug Nemzeti Parkban található Sandeck-Neudegg terület volt az egyik ilyen. A mintegy 450 hektáron az állatok – a szürkemarha és a vízibivaly mellett – védett élőhelyre leltek.
Fontos feladatot is ellátnak az ökoszisztémában: a szamarak a nádasok közelében legelnek, füvet és bokrokat esznek és így nyitva tartják a költő-, ivó- és pihenőhelyeket.
A Fertő tó mindenkié!
Az 5 legszebb étterem a Fertő tónál
Hogyan alakult ki a Fertő tó?
16 millió év telt el azóta, hogy a mai Bécsi-medencét és a magyar Kisalföld egyes részeit a Világóceán borította. A nyílt tenger visszahúzódott és ami maradt, az egy tó volt, amelynek először meg kellett szabadulnia sótartalmától, mielőtt az első növényzet kihajtott volna a Tózugban. Ezután az evolúciónak is eljött az ideje. És csak 13 000 évvel ezelőtt alakult ki egy klasszikus sztyepptó, amely többször kiszáradt és feltöltődött esővízzel.
A híres szikes talaj a hőmérséklettel, a csapadékkal, a párolgással, a talajvízzel és a száraz időszakokkal kapcsolatos különböző folyamatok révén alakult ki. Az ilyen szikes talajokon csak speciális, alkalmazkodni képes növények maradnak fenn. Ez az oka annak, hogy a Fertő tó biológiai sokféleségét tekintve olyan egyedülálló.
9 tény, amit a Fertő tóról tudni kell
- Nádgyűrűje – a Duna-delta után – a második legnagyobb egybefüggő nádas állomány Európában.
- A természeti területek változatosak: nádasok, tóközeli rétek, szikes, időszakosan kiszáradó tavak.
- A növény- és állatvilág rendkívüli! Alpesi, pannon, ázsiai, mediterrán és északi állat- és növényfajok is élnek a tó körül.
- Szürkemarhák, fehér szamarak és Przewalski-lovak legelnek a tó környékén.
- A Sztyepptó átszeli az országhatárokat, egy része az osztrák Burgenlandban, másik része Magyarországon található.
- A Fertő tó Európa legnyugatibb sztyepptava és Ausztria legnagyobb tava. A régió és a nemzeti park a világörökség része.
- A régió Ausztria legmelegebb régiója. Az évi mintegy 60 forró nyári nap ideális feltételeket teremt a szőlőtermesztés, valamint a növény- és állatvilág számára.
- A tó keleti partja Európa egyik legszelesebb területe. A vízi sportok szerelmesei, mint vitorlás szelet elsősorban a déli szelet értékelik.
- A Fertő tó 1865 és 1871 között teljesen kiszáradt. Csak 100 éve lehetett szabályozni az úgynevezett Hanság-főcsatornán keresztül.