A legszebb helyek a csillagok megfigyeléséhez (fényszennyezés nélkül!)

A csillagok hatalmas gázgömbök, amelyekben a nagy nyomás hatására a hőmérséklet emelkedik. A hatalmas hő hatására a hidrogénatomok összeolvadnak.

Ez az energia teszi a csillagokat ragyogóvá - ellentétben a bolygókkal, amik csak akkor ragyognak, ha egy csillag megvilágítja őket. És igen, a Nap is egy csillag!

A legjobb időpont a csillagmegfigyelésre újholdkor, hajnali kettő és három óra között van - feltéve, hogy nem felhős az égbolt.

3. Miért színesek és ragyognak az egyes csillagok?

A csillagászok a „változócsillagokat“ szcintillációnak (latin scintillare - villogni) nevezik. A jelenséget többek között a fény megtörése okozza a Föld légkörében. Különösen fényes csillagok esetében még színes villódzás is megfigyelhető.

Még ha szabad szemmel csak a legfényesebbeket látjuk is – a mi galaxisunkban összesen mintegy 100 milliárd csillag van.

5. Hogyan lehet fotózni a csillagos eget?

Egyik módja, ha egy tükörreflexes fényképezőgépet manuális üzemmódban az alábbiak szerint állítunk be: expozíciós idő 20 másodperc, f/5.6 rekesz, ISO 800-1600, 20 milliméteres zoom, képstabilizátor kikapcsolva, fókuszálás kézi végtelenre állítva. 

A csillagpark fejlesztése kezdetben sok kérdést felvetett – meséli Wallner. Mely régiókban elég sötét az éjszaka ahhoz, hogy megfeleljen a kritériumoknak? Milyen fényforrások vannak az adott területen? Szabad szemmel is látható a Tejút? Az értékelést követően az Attersee-Traunsee régió kérelmezte a tanúsítást. Ezt követően további intézkedésekre került sor, hogy a csillagparkban száz százalékig megfeleljen a kültéri világítás is – ez a köz-, kereskedelmi és magánvilágítást érintette. 2021-ben pedig eljött az idő: az International Dark Sky Association hivatalosan is elismerte a projektet csillagparkként. A kezdeményezők ragyogtak, akárcsak a makulátlan csillagos égbolt. Ausztria ugyanis először szerepel a „Dark Sky Places" listáján – világszerte 150 csillagpark van, ebből 35 Európában. „Fontos lépés a biológiai sokféleség és a természetes éjszakai égbolt védelme érdekében“ - összegzi a sikert Wallner, a fényszennyezés szakértője.

A világító őrület: fényszennyezés

Egy csillagpark – hatalmas teljesítmény. De miért is? Stefan Wallner elmagyarázza a fényszennyezés, azaz az éjszakai égbolt mesterséges fénnyel való kivilágításának szerteágazó hatásait. Ez negatív lehet a növény- és állatvilágra, valamint az emberek egészségére - az utcai világítástól kezdve a műemlékek és épületek megvilágításán át az üzleti világításig és a magánépületek fényforrásaiig. 

„A fényszennyezés olyan jelenség, amelyet az ember okoz“ – elemzi Wallner. „Olyan fényről van szó, amelyre valójában nincs szükség, amely a természetes térbe áramlik, és nemcsak azokat a területeket sugározza be, amelyeket kell, hanem másodlagos területeket is megvilágít. Ez az élet egész körforgására hatással van.“ Wallner mindet felsorolja:

1. Ártalmas az élővilágnak: az emlősök 70%-a éjszakai életmódot folytat. Ha megfosztjuk őket az éjszakától, az viselkedésbeli változásokat és a rovaroknál a biomassza csökkenését eredményezi.

2. Rossz hatással van a környezetre: a mesterséges fény éjszaka serkentheti a fotoszintézist, amely napközben a napfény segítségével működik. Ez csökkenti a fák élettartamát, mert a növények kimerülnek.

3. Nem tesz jót az embereknek sem: a természetes sötétségre azért van szükségünk, mert cirkadián ritmus szerint élünk, vagyis a nappal-éjszaka ritmus szerint. Ez azt jelenti, hogy napközben hormonokat választunk ki, hogy aktívak és koncentráltak legyünk, éjszaka pedig képesek legyünk pihenni. Ezért a melatonin hormon felelős, amely csak sötétben aktiválódik. A fény megállítja a melatonin – az alvást és a pihenést biztosító hormonok – szállítását. Ez felborítja a bioritmusunkat, és ezáltal az immunrendszerünket is.

Erdők, rétek, madárcsicsergés és a végtelen égbolt: ez a természeti környezet a Sterngarten Georgenberg-ben, Bécs délkeleti külvárosában, a Biosphärenpark Wienerwald határán.

Dr. Gottfried Gerstbach, az Osztrák Csillagászati Egyesület elnöke és Maria Pflug-Hofmayr csillagász-aktivista itt a házigazdák, akik a látogatókat megismertetik a csillagos égbolt észlelhető forgásával, a Nap pályájának éves menetével és a csillagok megfigyelésének varázsával.

„Kevesebb fény több madárért és csillagért“

Több mint 15 évvel ezelőtt Hermann Mucke professzornak támadt az az ötlete, hogy felépüljön a majdnem egyhektáros létesítmény a horizontcsillagászat számára, ahol a csillagok megfigyelésére szolgáló módszereket alkalmazzák. Eközben az épületszerkezetek láthatóvá teszik a matematikai horizontot, a csillagászati meridiánt és a Nap napi járását. Gerstbach és Pflug-Hofmayr nagy mértékben hozzájárulnak a fényszennyezéssel kapcsolatos tudatosság növeléséhez, amellyel túravezetéseik során is foglalkoznak. Ha többet szeretnél megtudni, hallgasd meg podcastunkat!