Melki apátság
Csupa aranyfüst, stukkó és márvány
Magasan a Duna fölé emelkedik a barokk építészet aranylóan csillogó remekműve: a Melki apátság. Nem csupán történelmi emlékhely, hanem a kultúra majdnem ezer éve élő, virágzó központja. A bencés szerzetesek 1089 óta lakják, őrzik a hagyományokat és egyúttal új értékeket hoznak létre.
Mi teszi Melket igazán különlegessé? A lenyűgöző építészeti megoldások és a mélyen átélt spiritualitás összhangja. Jakob Prandtauer alkotása egységbe foglalja a monumentális templomot, Európa egyik legbecsesebb történelmi könyvtárát és a pompás belső tereket.
A barokk ragyogás nemcsak az építészet iránt érdeklődőket vonzza – Melkben a művészet, a zene és a természet szoros egységet alkot. Nyaranta a kolostorkertek zöldellő menedékké és kortárs műalkotások színhelyévé válnak. Az egykor tanulmányi célokat szolgáló barokk pavilon ma mindenki előtt nyitva áll, aki elmélyülne a hely varázsában.
Odabent az apátsági könyvtár több mint 100 000 kötetet őriz. Festett mennyezete, fényben úszó tere és időtlen atmoszférája páratlan látványt kínál. A márványterem a barokk képzőművészet mesterműve: mennyezeti freskói és káprázatos illúziófestései különleges élményt nyújtanak.
Melkbe látogatni annyi, mint időutazásra indulni Ausztria történelmében – mindez a Wachau festői tájának szívében, az UNESCO világörökség részét képező vidéken. Egy élmény, amely mélyen megérinti az embert, és sokáig emlékezetes marad.
A Melki apátság képekben
Látnivalók a Melki apátságban
Történeti áttekintés
A bencés kolostort 1089-ben alapította II. Lipót őrgróf a Babenbergek egykori vára helyén. A 15. században ez volt a kiindulópontja a jelentős melki kolostorreformnak.
A mai pompás barokk épület 1702 és 1746 között épült Jakob Prandtauer építész irányításával, majd halála után Josef Munggenast fejezte be. Az épületegyütteshez templom, könyvtár és márványterem tartozik.
A máig működő kolostor Ausztria egyik legrégebbi gimnáziumának is otthont ad, és évente több mint 500 000 látogatót vonz.
Kik élnek a kolostorban?
A Melki apátságban 1089 óta létezik a bencés szerzetesek közössége, amelyhez jelenleg 22 szerzetes tartozik. Részben a kolostorban, részben a kolostorhoz tartozó plébániákon élnek. Az adott helyen igyekeznek ellátni azokat a feladatokat, amelyeket évszázadokkal ezelőtt a kolostorra bíztak.
Szőlőültetvények, Duna és festői látnivalók – fedezd fel az UNESCO világörökségi helyszínt
Események a Melki apátságban
Klímavédelmi információk
A műemlékvédelem a történelmi épületek tartós megőrzését és hasznosítását szolgálja. Fenntartásukkal és helyreállításukkal, beleértve a várakat, kastélyokat és műemlékeket, erőforrásokat, például építőanyagokat takarítanak meg, és elkerülhető az új épületek általi talajfedés.
Így az értékes történelmi épületek megőrzése egyrészt hozzájárul az éghajlatvédelemhez, másrészt a hagyományos kézművesség megőrzéséhez. Hiszen az régi anyagok és építési technikák ősi tudást és készségeket igényelnek.
A művészeti és kulturális élményekhez való hozzáféréssel és befogadással erősödik a társadalmi fenntarthatóság, és elősegíti a kölcsönös megbecsülés jegyében való együttélést.