Milyen csodálatos érzés megosztani másokkal az élet különleges pillanatait: az év első sítúráját, azt a fantasztikus lesiklást alkonyatkor és az azt követő hüttézést. A adventi vásáron tett romantikus sétát, a látogatást egy világkupa-eseményen vagy a szánkózást a gyerekekkel. Salzburg tartományban sokan vannak, akik valóban szerelmesek a télbe és már jó régóta: az emberek már évtizedek óta hódolnak itt a síelés, a sífutás és a jégteke szenvedélyének.
A téli hegyek mindig is különleges vonzerőt gyakoroltak az emberre: a Hohe Sonnblicket 1894-ben hódították meg először síléccel. Salzburg tartományban 1923-ban nyitotta meg kapuit az első síiskola, hat évvel később pedig Halleinben feltalálták az acélkantnis sílécet. 1958-ban Bad Gasteinben rendezték meg az alpesi sí-világbajnokságot, ami az legelső sportesemény volt élő televíziós közvetítésével. 1991-ben Saalbachban felejthetetlen világbajnokságra került sor, ahol már nagyon várják a 2025-ös újbóli rendezést.
Mindezek az úttörő teljesítmények meggyújtották a tél iránti szenvedély tüzét, amelyet olyan kiváló téli sportolók generációi szítottak tovább, mint Annemarie Moser-Pröll, Hermann Maier és Marcel Hirscher: ők jelentették és jelentik az inspirációt, az ösztönzést, ők a példaképek, akik világhírűvé tették a kis hegyi falvakat és jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy eddig 400 világkupaversenyt rendeztek Salzburg tartományban.
A gyerekek is meghódítanak minden hóborította dombot, versenyeznek egymással és egymás ellen, illetve összemérik magukat az idősebbekkel. A nagyapák átadják tudásukat unokáiknak, és a sportbéli preferenciák mellett az élő hagyományok és szokások is hozzájárulnak a hideg évszak varázsához.
Ez egy nagyszerű szerelmi történet, amely nemcsak a téllel köti össze az embereket, hanem egymással is: tegnap, ma, holnap – ez az a folyamatosság, amely fenntartja és erősíti a T(éli) generáció összetartozásának érzését. Ez pedig összeköti a helyieket és a vendégeket is egymással: mert ugyanaz a szenvedélyük és nagyon jól megértik egymást.
Az emberek állandóan vágyakoznak a boldogság után. A tél képes kielégíteni ezt a vágyat – generációkon és határokon átívelő módon. A télhez kapcsolódóan boldog emlékeket őrzünk a nagyszülőkről és a szülőkről és később a gyermekeink is emlékezni fognak a szemünkben tükröződő boldogságra: a hógolyócsatára, az élménypályán való száguldozásra és a hóemberépítésre.
A T(éli) generáció osztozik ebben az időbeli korlátot nem ismerő szenvedélyben. Ez a helyieket és az üdülővendégeket is összeköti egymással. És ha még nem próbálta ki, azt tanácsoljuk, hogy tegye meg: legyen ön is a T generáció tagja!