media_content.tooltip.skipped
Please find information on holidays in Austria in your local language by selecting it here.
-
Virgental, Iseltrail, 3. szakasz
50 évnyi küzdelem az Iselért
Hogyan lett Ausztria utolsó szabályozatlan gleccserfolyója a környezetvédelem és a turizmus igazi sikertörténete?
Mennyi mindent lehet öt napba belesűríteni? Öt nap, azaz 120 óra vagy 7200 perc – rohanó világunkban ez nem túl hosszú idő. Tulajdonképpen egy munkahét, amelyet általában az elfogyasztott kávémennyiségben, az elküldött és fogadott e-mailek vagy a kedvenc sorozatunkból megnézett epizódok számában mérünk.
A Kelet-Tirolban folyó Isel mentén azonban az idő fogalma új értelmet nyer: lelassul. Itt az öt nap az Iseltrail hosszútávú túraútvonal megtételével egyenlő – ahol a munkahelyi small talkot a folyó csobogása, az Excel-táblázatokat a toronymagas fenyőfák, a laptop vagy mobiltelefon képernyőjének fényét pedig a napsütötte gleccserjég ragyogása váltja fel.
media_content.tooltip.skipped
Az Iseltrail-élmény: festői hegyi falvaktól sarkvidékre emlékeztető tájakig
Az Isel Ausztria utolsó szabályozatlan gleccserfolyója: gátak és egyéb ember alkotta akadályok nélkül folyik a Hohe Tauern Nemzeti Parkban, a fejedelmi Rötspitze közelében található Umbalkees-gleccsertől egészen a Dráváig. A kb. 75 kilométer hosszú Iseltrailt 2020-ban nyitották meg a nagyközönség előtt – a hosszútávú túraútvonalat öt szakaszra osztva, öt nap alatt járhatjuk végig. Az öt nap alatt eljuthatunk Lienz középkori hangulatú városától az Umbalkees-gleccserig, és útközben hihetetlenül változatos tájegységekre és ökoszisztémákra bukkanhatunk: festői hegyi falvakra, napsütötte völgyekre, homokos strandokra, békés ősrégi erdőségekre, robajló vízesésekre és lélegzetelállító sarkvidéki tájakra.
A csodálatosan gazdag és változatos élőhelyeken át vezető túraúton a szabályozatlan Isel az egyetlen, ami állandó. Minden formájában (rohanó folyóként, robajló vízesésként vagy finoman áramló patakként is) arra emlékezteti a vándort, hogy ellenállt a modern világ minden beavatkozásának – és ugyanerre ösztönzi őket is. „Szánj rá elég időt – suttogja a folyó –, hallgasd meg a madarak énekét, vegyél egy mély levegőt és élvezd a hűvös, fenyőillatú szellőt, a természettel való összhangot.”
„Az Isel széles medre lehetővé tette olyan élőhelyek fennmaradását, amelyek máshol Európában nagyrészt már eltűntek.”
media_content.tooltip.skipped
Wolfgang Retter - környezetvédő
media_content.tooltip.skipped
Egy gleccserfolyó egyedülálló ökoszisztémája
A gleccserfolyók azért olyan egyediek, mert folyamatosan változnak. Gátak és egyéb akadályok nélkül, amelyek meggátolhatnák a víz természetes áramlását, a folyók minden nap kilépnek a medrükből. Ezáltal különleges és ritka élőhelyeket hoznak létre az egyre inkább veszélyeztetett növény- és állatvilág számára.
Jó példa erre a német csermelyciprus, egy magasra növő lombhullató cserje, mélyre hatoló gyökerekkel és halványrózsaszín virágokkal. Régen gyakori látvány volt, de Európában ritkává vált a vad folyók csökkenő száma miatt. Az árvizek létfontosságúak ennek a fajnak: a kavicszátonyok állandó eltolódása fontos tápanyagokat biztosít és azt is garantálja, hogy a napot kedvelő fajt ne árnyékolják be fenyők és égerfák.
Az Isel azonban nemcsak a veszélyeztetett német csermelyciprusnak nyújt menedéket, hanem számos állatfajnak is. Az elmúlt években a molnárpoloskák, a vidrák és a dunai galócák (lazacfélék családjába tartozó halfaj) európai állománya csökkent, ám az Isel területén e fajok is menedékre leltek.
A szabályozatlan gleccserfolyók éppen ezért felbecsülhetetlen értéket képviselnek és mégis egyre ritkábbá válnak, például az éghajlatváltozás miatt bekövetkező gleccservisszahúzódások miatt. Az Isel ma védett területnek számít és ha valaki követi az Isel folyását, annak a folyó természetes ereje határtalannak tűnik. A fennmaradása azonban nem mindig volt biztos.
Több évtizedes harc a fennmaradásért
1971-ben előterjesztették egy Kelet-Tirolban építendő hatalmas víztározó és vízerőmű terveit. A víztározó létrehozásához az összes gleccserfolyót el kellett volna terelni. Az olyan hajthatatlan emberek erőfeszítéseinek köszönhetően, mint Wolfgang Retter (biológus, környezetvédő és Isel-aktivista), az Isel ma is természetes állapotában létezhet. Ő alapította meg akkoriban az Erholungslandschaft Osttirol (Kelet-tiroli Rekreációs Övezet) egyesületet és kötelezte el magát a folyó megóvása mellett. Emellett különféle előadásokat is szervezett neves tudósokkal, hogy meggyőzze a helyi lakosságot arról, miszerint ezt a rendkívüli és érintetlen természeti gyöngyszemet meg kell védeni.
„Az erőmű terve érthetetlen volt számomra. Azt gondoltam magamban: Ez nem lehet igaz! Nem terelhetik el az összes gleccserpatakot itt, ahol egy nemzeti parkot terveznek létrehozni. Ezért elkezdtem kritikus kérdéseket feltenni.”
media_content.tooltip.skipped
Wolfgang Retter - környezetvédő
media_content.tooltip.skipped
Túraútvonal a természet védőpajzsaként
Több évtizedes kemény munka után az Iselt 2015-ben Natura 2000 területté nyilvánították: tagja lett az értékes, de veszélyeztetett európai élőhelyek hálózatának. Öt évvel később, 2020-ban nyitották meg az Iseltrailt. A Matthias Schickhoferrel (író, fotós és környezetvédő) közösen kialakított Iseltrail nem csak egy új túraútvonal, amelyet a nyaralók és a túrázók felfedezhetnek – átvitt értelemben további védőpajzsot is jelent a folyónak és környezetének. Vonzza a közvélemény figyelmét, segíti a forrásteremtést és hozzájárul a többi európai gleccserfolyó védelméért folytatott küzdelem jelentőségének megértéséhez. Wolfgang Retter szavaival élve: „Az Iseltrail volt az utolsó biztosítéka annak, hogy az Isel végérvényesen megmeneküljön.”
„Az Iseltrail volt az utolsó biztosítéka annak, hogy az Isel végérvényesen megmeneküljön.”
media_content.tooltip.skipped
Wolfgang Retter - környezetvédő
media_content.tooltip.skipped
Több mint hosszútávú túraútvonal: ösztönzés, munkahely és fenntarthatóság
Az Iseltrail egyet jelent a fenntarthatóság iránti elkötelezettséggel. Céljai közé tartozik a gleccserfolyók és más természetes élőhelyek közismertségének a növelése és megértésének a javítása. Amikor követjük az Iseltrailt, megtapasztalhatjuk az érintetlen természet erejét, szépségét és fontosságát – és mindez talán arra is ösztönözhet, hogy mi magunk is jobban figyeljünk a természetre vagy aktívan tegyünk a környezetvédelemért.
Az Iseltrail azonban nemcsak a látogatókra hat inspirálólag, hanem fenntartható munkahelyeket is teremt a helyi lakosoknak. Növeli az igényt túravezetők és erdészek iránt, valamint az útvonalon található hegyi kunyhók, szállodák és egyéb létesítmények munkaerőigényét is.
Linkajánló
media_content.tooltip.skipped
Az Iseltrail jelentősége az őt körülvevő természet számára vitathatatlan: könnyebb hozzáférést biztosít az ökoszisztémához a tudományos tanulmányok számára és növeli a természetvédelemre kapott támogatások összegét is. Emellett példaként szolgálhat környezetbarát irányelvek kidolgozásához is.
Az Iseltrail megmenekült – kezdődhet a kaland
Ausztriában a környezetvédelem és a turizmus kéz a kézben járnak. Ez azonban csak néhány esetben olyan egyértelmű, mint az Iseltrail esetében. A Wolfgang Retterhez és Matthias Schickhoferhez hasonló aktivisták és környezetvédők könyörtelen elszántságának, szakértelmének és jövőorientált gondolkodásmódjának köszönhető az, hogy az Ausztriába látogatók testközelből tapasztalhatják meg Európa utolsó szabályozatlan gleccserfolyóinak egyikét. Itt, az ősrégi fák alatt, a természet visszafogott csendjében, egy vízesés hűsítő vízpermetével az arcunkon, színes lepkék kaleidoszkópikus táncában gyönyörködve: egy ilyen helyen a látogatók szinte eggyé válhatnak a természettel.
Az Iseltrail története
„Ami itt van, az teljesen egyedülálló – természetvédelmi szempontból, és a turizmus számára is.”
media_content.tooltip.skipped
Wolfgang Retter - környezetvédő
austria.info:
Dr. Retter, ön évek óta foglalkozik az Isellel és annak megőrzésével. Hogyan jött létre az Iseltrail?
Wolfgang:
Magát az Iseltrailt már nem volt nehéz létrehozni, de előtte évekig tartó előkészítő munkára volt szükség. Az Isel és mellékfolyói hosszú évtizedeken át voltak különféle erőműprojektek központi témái. 1973-ban egy új erőműtervet terjesztettek elő – ez lett volna a Keleti-Alpok legnagyobb víztározója. Kelet-Tirol kétharmada erőműterületté vált volna.
austria.info:
Ön fellépett ez ellen?
Wolfgang:
Igen. 1971-ben Tirol, Salzburg és Karintia aláírt egy megállapodást: a három tartomány egy nemzeti parkot akart létrehozni a Magas-Tauernben – Ausztria első nemzeti parkját, amely megőrzi a csodálatos természeti környezet és a gondozott, alpesi kultúrtáj lenyűgöző kombinációját. És mindössze két évvel később jöttek az erőmű tervei. Természettudósként ez számomra érthetetlen volt. Azt gondoltam magamban: „Ez nem lehet igaz! Nem terelhetik el az összes gleccserpatakot itt, ahol egy nemzeti parkot terveznek létrehozni.” Ezért elkezdtem kritikus kérdéseket feltenni, ez megzavarta az erőműprojektet. Rebesgették, hogy felelősségre fognak vonni.
austria.info:
Felelősségre vonni?
Wolfgang:
Igen, megtörténhetett volna például, hogy kártérítési pert indítanak ellenem – parányi tanárként álltam volna szemben egy hatalmas energiakonszernnel. Ezért alapítottuk meg az Erholungslandschaft Osttirol (Kelet-tiroli Rekreációs Övezet) egyesületet, hogy megvédjük a kritikus kérdéseket feltevő embereket. Az egyesület önálló jogi személyiségként biztonságot kínált nekünk, aktivistáknak. Végül ez a vita 1989-ig tartott, amikor is az erőmű projektjét elvetették.
austria.info:
Miért?
Wolfgang:
A vita évtizedekig tartó elhúzódása azt eredményezte, hogy időközben a villamosenergia ára olyan mélyre zuhant, hogy az erőmű gazdaságilag már nem lett volna rentábilis. Ez volt a fő ok – nem a természetvédelem, hanem a gazdaságosság. Ennek ellenére mi nagyon örültünk neki, mert ez megnyitotta az utat, hogy Tirol is csatlakozzon a nemzeti parkhoz, beleértve a kelet-tiroli területeket is.
austria.info:
Ez 1991-ben történt. Ez azt jelenti, hogy további 30 évbe telt, mire létrejött az Iseltrail.
Wolfgang:
Igen, de ha ez akkor nem történik meg, akkor az Iseltrail soha nem is jöhetett volna létre. Ezután az Isel körül minden egy kicsit csendesebb lett. 2001-ben került képbe az Európai Unió és a Natura 2000 besorolás.
austria.info:
A Natura 2000 a különösen védett természeti területek hálózata az Európai Unióban. Mit gondol, miért volt megfelelő az Isel ahhoz, hogy bekerüljön ebbe a programba?
Wolfgang:
Az Isel több szempontból is különleges: először is ez Ausztria utolsó szabályozatlan, elterelés nélküli alpesi folyója. Ausztriában az összes többi gleccserfolyót áramtermelésre használják. Másodsorban az Isel áramlását tekintve is egy különleges folyó, a napszaktól és az évszaktól függően jelentősen eltérő vízhozammal. Mindemellett van még egy körülmény, ami annyira különleges, hogy Európa legkülönbözőbb vidékéről járnak ide szakértők, hogy tanulmányozzák az Iselt. Az Isel helyenként ugyan beépített, de a folyómedre ezeken a helyeken is szokatlanul széles. A folyó azonban hosszú szakaszokon szabadon alakíthatja és változtathatja a medrét: itt eltüntethet egy szigetet, hogy másutt alakítson ki újra egy kavics- vagy homokzátonyt... Ennek a széles medernek köszönhetően itt olyan élőhelyek maradhatnak fenn, amelyek máshol Európában már nagyrészt eltűntek. Ezért vannak itt olyan különleges növénytársulások és állatfajok, amelyeknek szükségük van az állandóan változó folyómederre. Az egyik legfontosabb ilyen növény a Myricaria Germanica, a német csermelyciprus.
austria.info:
Ami gyors folyású folyók kavicszátonyait kolonizáló, védett növényfaj.
Wolfgang:
Végül ez volt a fő ütőkártyánk a Natura 2000 számára. A német csermelyciprus előfordulása révén sikerült elérni, hogy magát az Iselt is Natura 2000 területté nyilvánítsák. Ez végül csak 2018-ban történhetett meg, mert a tartomány sokáig ellenezte. A Natura 2000 besorolás szintén fontos előfeltétele volt az Iseltrailnek, ami 2020-ban nyílt meg. Ez volt a végső biztosíték az Isel megmentéséért folytatott küzdelemben.
austria.info:
A természetvédelem és a turizmus akkor itt kéz a kézben jár?
Wolfgang:
Igen, fontos volt megmutatni az idegenforgalmi szakembereknek, hogy van itt valami teljesen egyedülálló a turizmus számára is. Ezt az Isel mentén túrázók is megerősítik: odáig vannak az Iselért.
austria.info:
Ön egész életében az Iselnél dolgozott vagy az Iselért harcolt.
Wolfgang:
Igen, mondhatjuk, 1973 óta vagyok aktív ezen a területen. Az Iseltrailt pedig a folyó eredeti formájában való megőrzésért folytatott küzdelem szép befejezésének tekintem.
-
Iseltrail, 2. szakasz, Kelet-Tirol media_content.tooltip.skippedAz első többnapos túrám: az Iseltrail 5 nap alatt
Végig az IseltrailenA tökéletes hosszútávú túraútvonal mindazoknak, akik igazából soha nem akartak többnapos túrát tenni…
