Tippek és ötletek a természet felfedezéséhez
Milyen hatással van Ausztria természeti környezete az érzékeinkre? Miért érinti meg az erdő a legbelső énünket? És vajon hallhatóvá tehető a csend?
Igazán különleges érzés úgy feltörni a reggeli tojást, hogy az első napsugarak épp vörösre festik a hegycsúcsokat. Mindegy, hogy egy kora reggeli napfelkelte túrát követően vagy a hegyen töltött éjszaka után szolgálják fel – az alpesi reggeli igazi élmény: rusztikus, szívet melengető, autentikus.
Sikerrel vesszük az utolsó emelkedőt is, épp akkor, amikor a felkelő nap átbukik a hegycsúcsok fölött és feltűnik előttünk célállomásunk: az alpesi menedékház teraszán álló asztalok, padok és nyitott napernyők meleg fogadtatást ígérnek. A tiroli Patscherkofelnél található Boschebenhütte egyike annak a számtalan osztrák alpesi hüttének, ahol nyáron kiadós hegyi reggelit szolgálnak fel. Hiszen mi is lehetne jobb annál, mint az Alpok lenyűgöző látványában gyönyörködni, miközben kávéillat és friss házi kenyér, alpesi vaj, sajt és tojás vár minket. Minden alpesi hüttének megvannak a maga specialitásai – például a salzburgi Gasteini-völgyben található Amoseralmnak az édes bukták, a tiroli Rübezahl-Almnak a gőzgombóc, a vorarlbergi Montafon régiónak pedig különféle sajtvariációk.
Talán éppen az egyszerűség teszi olyan hitelessé: egy maréknyi kiváló minőségű és friss termék, amelyek a régióból vagy az alpesi gazdaságból származnak és amelyeket gondosan, nagy odafigyeléssel dolgoznak fel. A lenyűgöző hegyi panorámával kombinálva az alpesi reggeli igazi lakomává válik minden érzékünk számára.
Minél magasabb a hegy, annál hosszabb ideig kell főzni a tojást. Miért? Mert a víz forráspontja a légköri nyomástól függ és normál nyomáson ez 100 Celsius-fok – alpesi magasságokban pedig ennél alacsonyabb. Ha a tojást alacsonyabb hőmérsékleten főzzük, természetesen tovább tart, amíg megfelelően kemény (vagy optimális esetben: lágy) lesz. Ökölszabályként elmondható, hogy a forráspont 300 méteres magasságonként körülbelül egy fokkal csökken.
Milyen szerencse, hogy Ausztriában nincsenek 7000 méter körüli csúcsok. Ott csak a tojássárgája (kb. 61 Celsius-fokon) keményedne meg a főzés során, a tojásfehérje nem – annak kb. 84 Celsius-fok kell ahhoz, hogy megkeményedjen. Ezt a hőmérsékletet azonban nem lehetett elérni az ilyen magasságú hegycsúcsokon felállított kempingfőzővel.
Amikor az alpesi gazdák és havasi pásztorok az egész nyarat a hegyi legelőn töltötték, hónapokon át magukra voltak utalva. Az ő feladatuk volt az állatok gondozása és a tej feldolgozása is. Az étlapjuk nem volt éppen a legszínesebb. Az ételnek energiadúsnak kellett lennie és gyorsan elkészíthetőnek, emellett az is fontos volt, hogy a hozzávalók könnyen elérhetőek legyenek.
Így alakult ki a muas, vagyis a daramorzsa alpesi változata, mint tápláló reggeli finomság, amelyet az alpesi menedékházakban még ma is előszeretettel főznek a vendégeknek. A friss vajat és a hegyi legelőkről származó tejet grízzel vagy liszttel, kevés vízzel és sóval keverik össze. Egyszerűen hangzik, de korántsem az. Szinte minden hüttének és gazdaságnak megvannak a maga hagyományai és preferenciái, kezdve attól, hogy grízből vagy lisztből készítik, illetve milyen lisztből, egészen addig, hogy milyen gyümölcsöt adnak hozzá. Mindenképpen próbálja ki – az igazi muas íze isteni!
Milyen hatással van Ausztria természeti környezete az érzékeinkre? Miért érinti meg az erdő a legbelső énünket? És vajon hallhatóvá tehető a csend?
Ausztriában az alpesi kunyhók a kapcsolódás hangulatos és barátságos érzését adják. Fedezze fel a helyiek kedvenc hüttéit!