A legszebb kilátóhelyek: szabadtéri mozi osztrák módra
Hegyre fel! Az alpesi tájra nyíló álomszerű panorámát a legjobban egy kilátóhelyről élvezhetjük – ilyen a nyári kikapcsolódás Ausztriában.
Tavaival, folyóival és tiszta ivóvízkészletével Ausztria igazi „víznagyhatalomnak” számít az alpesi országok között. Ivóvízigényét 100%-ban talajvízből és forrásvízből elégíti ki, a bécsi ivóvíz például kifejezetten híres is. A magas vízminőség azonban nem magától értetődő – Ausztria nagy gondot fordít a különleges természeti kincs megóvására.
A hidrogeológus szemszögéből nézve Ausztria vízkészlete elsősorban a föld kialakulása során történt szerencsés véletlenek eredménye. Második pillantásra azonban gyorsan kiderül: a vízkészlet folyamatosan újratermelődik és megújul, egy állandó körforgás részeként. Ausztriának mégis gondosan kell ügyelnie vízkészletére és számos erőfeszítést kell tennie annak érdekében, hogy a vizei és ivóvízkészlete fenntarthatóan tiszta maradjon, illetve a vízszint ne csökkenjen: kezdve a folyók, tavak és felszín alatti vizek modern mérési módszereitől és ellenőrzésétől egészen a szennyvíztisztító telepek bővítéséig.
De vissza a forráshoz, szó szerint: mely geológiai konstellációkban volt Ausztria különösen szerencsés, hogy ma „víznagyhatalomként” tarthatjuk számon? Gerhard Schubert, a Bécsi Szövetségi Földtani Intézet vízügyi szakértője Ausztria vizeinek, ásványvizeinek, gyógyforrásainak és termálfürdőinek szenteli kutatásait – és tudja is a választ a kérdésre. A kellő mennyiségű eső, az Alpok hatalmas hegyvonulatai és a hegyekben található számos természetes víztározó teszi Ausztriát egyedülálló vízi birodalommá. Ausztriában egyébként minden csapból friss, tiszta vizet lehet inni.
Energiaital osztrák módra
Gerhard Schubert elmagyarázza, hogy Ausztria a meteorológiai és hidrológiai keretfeltételekből kifolyólag, miért rendelkezik olyan bőséges mennyiségű és tiszta vízkészlettel. „A geológia képezi a talajvíz tárolásához az „edényt”, amiben a talajvíz mozog, eltárolódik és újra felszabadul. Ausztriában ott van az Alpok, ahol gyakran előfordulnak geológiai víztározók, amelyekbe a víz behatolhat és eltárolódhat.” Ez a fajta, üregekkel rendelkező kőzettest nagyszerűen alkalmas a talajvíz elvezetésére.
Az Elő-Alpokban, azaz Salzburg tartomány, Felső-Ausztria és Alsó-Ausztria régióiban, valamint az Alpok belsejében is vannak olyan mély medencék, ahol hatalmas föld alatti víztározók teltek meg vízzel és tárolják immár évezredek óta az ásványokban gazdag vizet.
Az egészség forrása: a bécsi ivóvíz és annak története
A bécsi forrásvíz híresen jó minőségű. Jéghideg, tiszta, egyenesen a hegyekből érkezik és – ahogy a vízszakértő is tanúsítja – kitűnő ízű. Pont megfelelő az ásványi anyag tartalma: sem túl kevés, sem túl sok.
Pedig Bécs vize 150 évvel ezelőtt még kifejezetten rossz minőségű volt: a házi kutakból származó szennyezett ivóvíz megbetegedésekhez és magas halálozási arányhoz vezetett a városban. Eduard Suess, a XIX. századi Bécsben élő felfedező, geológus és politikus azt kutatta, hogyan lehetne a városi lakosságot tiszta ivóvízzel ellátni. A forrásokat a város területén kívülre kellett helyezni és az onnan származó tiszta vizet kellett bevezetni a háztartásokba.
Az alpesi fennsíkok között Suess végül az alsó-ausztriai Schneebergen és a Raxon találta meg a megoldást. A magashegyi környezetben található, érintetlen vízgyűjtő terület biztosítotja, hogy a víz tiszta legyen.
A vizet a hegyről mintegy 100 kilométer hosszú, téglából épített csatornán és 30 akvadukton keresztül vezették a városba. Az I. Bécsi Magasforrás-vízvezetéket az 1873-as világkiállításra nyitották meg – ma az 1. Bécsi Vízvezeték Tanösvényen lehet végigtúrázni a nyomvonalán. Ettől kezdve a bécsiek első osztályú hegyi forrásvízhez jutottak. Még maga a császár, I. Ferenc József is tisztelte a tudóst. Ezt megerősítendő 1910-ben következett a második magasforrás-vízvezeték, amely azóta is a Stájerországban található, szintén érintetlen Hochschwab régióból szállítja az ivóvizet Bécsbe.
Sokan – mindenesetre a bécsiek szinte kivétel nélkül – a világ talán legjobb csapvízéről beszélnek. Joggal. Íme 5 érv, amiért a Stájer-Alpok és az Alsó-Ausztriai-Alpok vidékén feltörő és a metropoliszt ellátó víz a legjobb minőségű ivóvíz.
Nem is olyan régen még rossz szemmel nézték, ha valaki csapvizet rendelt egy étteremben. Tették ezt elsősorban a fogadósok, akik talán joggal aggódtak a forgalmuk miatt. A kávéházakban egészen más hagyománya van a pohár víznek: nincs eszpresszó vagy melange az ezüsttálcán felszolgált kötelező pohár víz nélkül. Egy apró kis figyelmesség és értékes frissítő, amelyet Bécsben különösen nagy becsben tartanak.
Időközben az osztrák gasztronómia nagy része is megbékélt a vendégek csapvíz iránti igényével. A legtöbb vendég számára egyértelmű, hogy nem rendelhetnek csupán csapvizet, ha helyet foglalnak és kiszolgálják őket. Sok vendéglátó pedig udvarias gesztusnak tekinti ezt és gyakran kérés nélkül is az asztalra teszi a kancsó vizet a jól ismert osztrák vendégszeretet részeként.
Az ivóvíz értékes – a nyaralás alatt is! A következő tippek segítenek megelőzni azt, hogy szennyező anyagok kerüljenek a vízkörforgásba.
Hegyre fel! Az alpesi tájra nyíló álomszerű panorámát a legjobban egy kilátóhelyről élvezhetjük – ilyen a nyári kikapcsolódás Ausztriában.
Egy ausztriai nyaraláson elfogyasztott alpesi reggeli közben a szemünk is jóllakhat: lenyűgöző látvány, amint az első napsugarak épp vörösre festik a hegycsúcsokat.
A tavaszi és nyári városlátogatás Ausztriában feledhetetlen kulturális élményeket tartogat. Mert Ausztria városai meglepnek, kíváncsivá tesznek és mindenkit magával ragadnak. #feelaustria #éldátausztriát
Kristálytiszta fürdőtavak, fantasztikusan szép hegyi és kulturális tájakba ágyazva, alpesi életérzéssel kísérve – ez a nyári hangulat Ausztriában.