Keresés
    • Hedy Lamarr, Lány a holdon, 1943
      media_content.tooltip.skipped

    Hedy Lamarr: filmdíva és Lady Bluetooth

    A filmdíva Hedy Lamarr a „világ legszebb nőjeként” vált híressé Hollywoodban. Az osztrák színésznő és feltaláló Bécsben született és innen indult karrierje is a filmvásznon. Az érdeklődők itt a fiatal Hedwig Kiesler – így hívták eredetileg – nyomába eredhetnek.

    Ámulatba ejtően szép és okos

    Az 1914-ben, Bécs Döbling nevű kerületében született Hedwig Eva Maria Kiesler már gyermekkorában is kísérletező kedvű kislány volt. A film iránti rajongása is nagyon korán megmutatkozott és így történt, hogy rögtön az első filmje (melyet 19 évesen forgatott) filmtörténeti jelentőségű lett: az Exztázis című cseh filmben látható meztelen jelenete hatalmas botrányt kavart. Később játszott a Sissy című operettben is a Theater an der Wien színházban. 1933-ban a színésznő hozzáment a jóval idősebb, féltékeny természetű osztrák fegyvergyároshoz, Fritz Mandlhoz, aki elől 1937-ben New Yorkba menekült. Louis B. Mayer, az MGM stúdiófőnökének tanácsára felvette a Hedy Lamarr nevet. Bár színészi képességei nem igazán kerültek bizonyításra, a világ legszebb nője címmel felruházva mégis sok színésznő próbálta utánozni androgün, európai stílusát a harmincas években. Ahogy Lamarr, ők is barnára festették a hajukat, amelyet röviden és középen elválasztva viseltek, valamint ők is kalapot, kendőt, sálat vagy turbánt hordtak. Filmjei közül sem az Algír, sem pedig a Cecile B. DeMille által rendezett Sámson és Delilah nem arattak hosszú távra szóló sikert.

    A színészet mellett Lamarr a technikai találmányok iránt is élénken érdeklődött. George Antheil avantgárd zenésszel együtt – aki szintén Amerikában kereste szerencséjét – kifejlesztettek egy titkos kommunikációs rendszert, az úgynevezett frekvenciaugrásos adásmódot, amely találmány – természetesen már más formában – napjainkban is bevetésre kerül, például a bluetooth technológiában. Ezért a találmányáért első nőként vehette át 1997-ben a Feltalálói Oscar-díjat. Hedy Lamarr 2000-ben, Floridában halt meg, színésznőként teljesen elfeledve, de „Lady Bluetooth” néven annál nagyobb ismeretségnek örvendve.

    Hedy Lamarr a The Heavenly Body (Mennyei test) című filmben, 1944

    Hedy Lamarr

    media_content.tooltip.skipped
    • Élt
      1914–2000
    • Lakóhelyek
      Bécs, Párizs, London, New York, Los Angeles
    • Szakmai botrány
      1933-ban a filmtörténelem első meztelen jelenete az Extázis című filmben
    • Menekülés
      1937-ben New Yorkba
    • Találmány
      1942-ben jegyezték be az egyidejű frekvenciaváltásra benyújtott szabadalmát

    Egy élet hollywoodi sztárként és feltalálóként

    Hedwig Eva Maria Kiesler Bécsben, jómódú, nagypolgári családban nőtt fel, a kultúrát értő és szerető környezetben, majd 1937-ben fiatal színésznőként emigrált New Yorkba. Itt felvette a Hedy Lamarr nevet, Louis B. Mayer – az MGM stúdiófőnöke – tanácsára, aki a „világ legszebb nője” címmel illette, annak reményében, hogy saját gyártású filmprodukcióiban szerepeltetve mind a nők, mind pedig a férfiak csodálatát kivívja és hamarosan sztárrá növi ki magát. Mialatt a férfiak arról álmodoztak, hogy feleségül vehetik – ami végül hatnak közülük sikerült is –, addig a nők Lamarrt stílusikonnak tekintették és mindenben utánozni próbálták.

    A színészet tekintetében végül feledésbe merült háromgyermekes édesanya egyben feltalálóként is nevet szerzett magának: 1942-ben szabadalmaztatta az úgynevezett frekvenciaugrásos adásmódot. Ez egy olyan technológia, amely a mai vezeték nélküli kommunikáció alapját képezi. Amikor évtizedekkel később kiderült, hogy annak idején Lamarr – George Antheil zeneszerzővel együtt – találta fel ezt a technikát, az egykor a „világ legszebb nőjének” tartott feltalálónőt a kilencvenes évek végétől „Lady Bluetooth” néven kezdték emlegetni. Hedy Lamarr a bécsi központi temetőben díszsírhelyet kapott.

    media_content.tooltip.skipped

    Hogy született meg a frekvenciaugáson alapuló eljárás?

    1942-ben Hedy Lamarr és George Antheil zeneszerző kifejlesztették a szövetségesek számára a frekvenciaugrásos módszert, amelyet a torpedók irányításához használtak. A változó frekvenciák miatt a rádiójeleket nehéz volt lokalizálni és zavarni sem lehetett. A rádiótechnológiában történő adatátvitel e különleges típusa megalapozta a jövőbeli telekommunikáció, például a bluetooth technológia fejlesztését.

    Így működik ma az adatátvitel
    A bluetooth-t az 1990-es években fejlesztették ki, hogy lehetővé tegye a különböző eszközök közötti adatátvitelt, rövid távolságon belül. Minden eszköz rendelkezik egy adó- és egy vevőegységgel, amelyeken keresztül lehetőség nyílik a kölcsönös adatátvitelre. Ezenkívül minden bluetooth-szal ellátott eszköz rendelkezik egy 48 számjegyű számmal, amely összetéveszthetetlenné teszi az eszközt a hálózaton belül. Ma az úgynevezett ISM-sávot használják az információ továbbítására.

    Ahol a tudomány átélhető és megtapasztalható

    • Bécsi Műszaki Múzeum
      media_content.tooltip.skipped
    • Linz - Ars Electronica Center / Ars Electronica Centre
      media_content.tooltip.skipped
    • Inatura élménymúzeum, Dornbirn, Vorarlberg
      media_content.tooltip.skipped
    • Joanneum, Graz
      media_content.tooltip.skipped
    • A Természet Háza, Salzburg
      media_content.tooltip.skipped
    • A Természet Háza, Alsó-Ausztria Múzeum, St. Pölten / St. Pölten
      media_content.tooltip.skipped

    Hedy Lamarr, a fiatal tudósnők példaképe

    Hedy Lamarr egykor a „világ legszebb nőjeként” vonult be a filmtörténelembe, napjainkban pedig a bluetooth technológia úttörőjeként ismert. A díva 1914-ben született, Bécsben. Bécs városa 2018 óta adja át a Hedy Lamarr-díjat. Ez nem színészi kitüntetés, hanem kizárólag olyan nőket illet, akik a digitális világ területén alkottnak maradandót. 2020-ban a díjat Laura Nenzi olasz kutató kapta meg. A velencei születésű, számítástechnikával foglalkozó tudósnő a Bécsi Műszaki Egyetem Számítástechnikai Intézetében végez kutatásokat, ahol a mesterséges intelligencia működési elvét kutatja, hogy megértsük a gépi tanulási modellek módszerét és kiszámítható legyen a kiber-fizikai rendszerek viselkedése. Laura Nenzi Bécsről, kutatómunkájának helyszínéről mesél.

    Beszélgetés Laura Nenzivel

    austria.info: Ha jól tudom, ön először a díjátadó ünnepségen tudta meg, ki is volt Hedy Lamarr – és hozzá hasonlóan önt is a tudományok, valamint szabadidejében a színészkedés érdekli.
    Laura Nenzi: Igen, de eddig elég szigorúan elkülönítettem a két dolgot – akárcsak Hedy Lamarr (nevet). De be kell vallanom, hogy olasz származásom miatt Bécsben még alig voltam színházban. De annál többször az operában.
    austria.info: Miért fontos egy, kifejezetten a női tudósoknak járó díj?
    Laura Nenzi: Úgy vélem, hogy a műszaki tudományok terén a megkülönböztetés sokkal korábban kezdődik, mint a szakmai életben. Mégpedig már a gyermekkorban, ahol a lányok teljesen más játékokat kapnak, mint a fiúk.
    austria.info: Ön Velencéből származik, a munkája miatt pedig Bécs és Trieszt között ingázik. Miben emlékezteti önt Bécs Olaszországra?
    Laura Nenzi: Nevetni fog: a heurigerek, vagyis a tipikus bécsi borozók emlékeztetnek leginkább Olaszországra. Mert Triesztben is vannak úgynevezett osmizék, vagyis olyan lokálok, ahol saját bort szolgálnak fel. Bécshez hasonlóan ez is a császári időkre nyúlik vissza, amikor 1784-ben engedélyezték a gazdáknak, hogy saját borukat felszolgálhassák. A borhoz helyi és nemzeti specialitásokat kínálnak.
    austria.info: Mit szeret a leginkább Bécsben?
    Laura Nenzi: Hogy a világ minden tájáról vannak itt emberek. Ezt szeretem igazán ebben a városban.
    austria.info: Mik a kedvenc helyei a városban?
    Laura Nenzi: A kedvenc múzeumom a Leopold Múzeum. A Várkertet (Burggarten) is nagyon kedvelem és persze a kávéházakat is. Szívesen vagyok a Műszaki Egyetem melletti Vollpension étteremben vagy a Schopenhauer kávéházban.

    Ez is érdekelheti önt

    •                         Kitzühel Schwarzsee Winter 2018-19-04552.jpg
      media_content.tooltip.skipped

      Kitzbühel és a hó festője

      Egy világhírű síközpont, amihez egy művész is szorosan kötődik: Kitzbühel és Alfons Walde.
      Tovább
    •                         Voćnjak s ružama, Gustav Klimt 1912.
      media_content.tooltip.skipped

      Gustav Klimt szerette a művészetet, a nőket és az Attersee-t

      Gustav Klimt festőművész a Salzkammergut régióban található Attersee közelében élt, itt lelt nyugalomra és inspirációra. Számos tájképe is itt készült.
      Gustav Klimt festőművész
    media_content.tooltip.skipped