Horgászat és halászat
Nagy szerencse kis horgon: rejtett gyöngyszemek Ausztriában

Horgászat Ausztriában: szabályok és jogosultságok

A horgászatra vonatkozó előírások tartományonként eltérőek. A törvény értelmében horgászjegy szükséges.

Horgászjegy

• Érvényesség: legfeljebb négy hét

• Költség: 5 és 25 euró között

• További követelmények: fényképes személyi igazolvány bemutatása

Tartományok közötti különbségek:

• Karintiában: heti jegy

• Felső-Ausztriában: átalányjegy

• Az adott vízterületre vonatkozó engedély

A horgászjegyen kívül az adott vízterületre vonatkozó engedélyre is szükség van. Ezek különböző változatokban állnak rendelkezésre:

• Napi engedély

• Heti engedély

• Havi engedély

• Éjszakai horgászjegy

Forrás: Fischwasser

Az ideális horgászidő Ausztriában nagymértékben függ a térségtől, a víztípustól és a halfajtól.

Általánosságban a tavasztól őszig tartó időszak számít fő szezonnak, különösen pisztrángra, pénzes pérre vagy pontyra.

Az alpesi régiókban a szezon gyakran csak májusban kezdődik, amikor a hóolvadás befejeződik.

A nyár kiválóan alkalmas a műlegyes horgászatra a hűvös hegyi folyókban, míg az őszi napok tiszta vize ideális feltételeket teremtenek a nyugodt fenekező horgászathoz.

Egyes horgászvizek – például bizonyos tavak vagy alföldi folyók – téli horgászatot vagy akár jéghorgászatot is lehetővé tesznek, például az Ausseerland térségében vagy a Weissensee-n.

Fontos: mindig ügyelni kell a tilalmi időszakokra és a helyi szabályozásokra.

Ausztria vizeiben körülbelül 75 különböző halfaj él. Íme egy áttekintés a legfontosabb csoportokról és különleges képviselőikről:

Lazacfélék (pisztrángfélék) 

• Pataki pisztráng: Tiszta, hegyi patakokban él. Jellegzetessége az oldalán látható piros pöttyök. 

• Tavi pisztráng: A pataki pisztráng nagyobb testvérfaja, amely mély alpesi tavakban honos, például a Wolfgangsee-ben vagy a Traunsee-ben.

• Tavi szaibling: A nemes halak csendes sztárja. A jéghideg, oxigéndús tavakat kedveli – például a Grundlsee-t vagy a Weissensee-t.

• Pénzes pér: Feltűnő hátúszójával szinte egzotikusan hat. Gyors folyású, oxigéndús folyókat kedvel. 

• Dunai galóca: Egy fenséges, mára ritkává vált ragadozó hal – más néven „duna-lazacnak” is hívják.

Pontyfélék (Cyprinidae)

• Ponty: Jelentős étkezési hal is, különösen a Waldviertel régióban, ahol kiterjedt tógazdálkodás folyik.

• Márna: Jellegzetesen kavicsos medrű folyószakaszokon él, például a Murában vagy a Drau-ban.

• Dévérkeszeg és bodorka, valamint compó: Tipikus lakói tavaknak, holtágaknak és állóvizeknek.. 

Ragadozó halak

• Csuka: A tavak „farkasa” – lesből támadó ragadozó, erős fogazattal.

• Süllő: Inkább zavarosabb vizekben eredményes, például a Fertő tóban vagy a Duna holtágaiban.

• Harcsa: Európa legnagyobb édesvízi hala – akár 2,5 méteresre is megnő, éjszaka aktív.